„Több esztendők ólta fáradhatatlankodok, hogy városunknak történeteit egybe szedvén közre bocsájthassam” – írta Katona 1818 júliusában abban a kecskeméti tanácshoz intézett beadványában, amelyben engedélyt kért a levéltárban való kutatásra. Csak azt engedték neki, hogy kérdéseit írásban nyújtsa be. Ez is oka lehetett, hogy célját nem tudta megvalósítani. Várostörténete első részében a későbbi Kecskemét vidékének a magyar honfoglalásig terjedő, a másodikban a városnak a megírás koráig tartó történetét kívánta megírni, a harmadikban az előző két rész művelődéstörténete kapott volna helyet. A tervezett műből azonban csak töredékek készültek el, illetve maradtak fenn: A Kecskeméti Pusztákról című, Pusztaszer történetét taglaló tanulmány a Tudományos Gyűjtemény 1823. évi IV. kötetében; a honfoglalás előtt a Duna-Tisza közén megfordult népek viselt dolgaival meg vallásával, szokásaival foglalkozó, Szabados Kecskemét Alsó Magyar Ország első mező várossa történetei címmel 1834-ben apja által megjelentetett könyv; ehhez kapcsolódó fejezetek és ennek a folytatásához készült kivonatok, másolatok, amelyeket 1886-ban Miletz János adott ki Katona József családja, élete és ismeretlen munkái című művében.
Forrás: A niklai remete és a kecskeméti fiskális : tanulmányok Berzsenyiről és Katonáról / Orosz László. – Budapest : Krónika Nova, cop. 2000. – p.73.
Lásd a katalógusban >>
A félbehagyott mű alapján úgy látszik, hogy voltaképpen nem is a város, hanem a táj érdekli, amelyben a város helyet foglal. Az elgondolt monográfia egyik leglényegesebb előfeltevése abban a különös tételben foglalható össze, hogy: ha egy helyen éltek hajdan különféle emberek, akkor az szorosabb elve az összetartozásnak, mint az hogy egy etnikai közösség tagjai. Katona Kecskemét és vidéke lakóinak a történetét írja, azoknak az emebereknek a történetét, akik bármilyen időben és bármilyen népcsoporthoz tartozva voltak annak a helynek a lakói, ahol az ő szülővárosa fekszik. Kecskemétet szívesen mutatja be úgy, mint egy országnyi terület fővárosát, amely ténylegesen is hatalmas területet birtokolt s járult hozzá felvirágzásukhoz. Ilyen terület volt Pusztaszer is, amelyről a már említett A kecskeméti pusztákról címmel tett közzé tanulmányt.
Forrás: Katona József : monográfia / Bíró Ferenc. – Budapest : Balassi Kiadó, [2002]. – 210 p. Lásd a katalógusban >>
