Jelentős mértékben hozzájárul a Bánk bán nyelvének ódon zamatához, sőt bizonyos ünnepélyességéhez a személynevek régies alakja. Ezzel Katona tudatosan archaizált. Mint a kutatás kiderítette a régies személyneveket a Pápai Páriz szótár 1767-i kiadásának Bod Pétertől származó függelékéből vette.
A Bánk bán népies nyelvhasználatának egyik bizonyítéka a szövegében lelhető szólások használata. Jellegzetessége a Bánk bán stílusának az indulatszók, tagolatlan mondatnak felfogható egy-két szavas felkiáltások, hiányos, kihagyásos mondatok, mondattöredékek nagy száma.
Forrás: Bánk bán : (Kritikai kiadás) / Katona József ; [sajtó alá rend.] Orosz László. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1983. – p.367.
Lásd a katalógusban >>
Vannak a műben olyan szavak is, amelyek azért szorulnak magyarázatra, mert a mai köznyelvben egyáltalán nem használatosak.
A történetírás nyelve hazánkban a 19. század első évtizedeiben még jobbára latin (és német) volt, Katona művének „egész érdemét” abban találta, „hogy magyarul van írva.” Nemcsak magyarul, hanem magyarosabban is korának irodalmi nyelvénél. A népnyelv szavait, kifejezéseit, fordulatait használta. Népies mondatszerkesztése is. Terjedelmes mondatai nem szabályos körmondatok, hanem közbevetésekkel tarkítottak, aránytalanok, gyakran darabosak. De épp a közbevetések miatt igen gazdag tartalom fér el bennük. Katona mondata terjengősségében is tömör. Stílusa élénk észjárású parasztok beszédéhez hasonlít, akik nem választják szét együtt születő gondolataikat, hanem egymásba öntik-zsúfolják őket.
Forrás: A niklai remete és a kecskeméti fiskális : tanulmányok Berzsenyiről és Katonáról / Orosz László. – Budapest : Krónika Nova, cop. 2000. – p.81-82.
Lásd a katalógusban >>
