Apja kosztra és szállásra Rocsnik Ignácznál, az egyetemi könyvtár szolgájánál helyezte el, cserében magával vivén Rocsnik egyik fiát magyar szóra Kecskemétre. Katona tehát az egyetemi könyvtár épületében lakott, a Barátok-terén. Három évig lakott itt, kézmél volt az egyetemi könyvtár s ő élt az alkalommal.
Forrás: Katona József élete / Junius, Zilahi Kiss Béla. – Budapest : Lampel Róbert, [é.n.]. – p. 16-17.
1811-ben és 1813-ban Karacs Ferenc rézmetszőnél lakott, a mai Szentkirályi utca 23. szám alatti ház helyén álló házában. Ma a házon emléktábla látható.
Lásd emléktábla Budapesten szócikk >>
„Különösen a drámairodalom terén már igen ifjan oly szép tehetséget tanúsító Katona József egyike volt
a buzdítottaknak. Ezen derék ifjú 1811-ben, majd 1813-ban szülőimnél lakott, egy udvari szobában, mely igyekező ismerős tanulóifjaknak ingyenhajlékul szolgált.
(…) Katona József apja, tisztességes kecskeméti iparos, egy napon betoppan szülőimhez, körülbelül 1812-ben. Illendő köszönés után elég nyersen kérdé:
– Lakik itt egy Katona Józsi nevű korhely?
Anyám, sejtve, kivel van dolga, azt felelé:
– Katona József, egy becsületes ifjú, igen, itt lakik.
– Én vagyok az atyja, mint hallom, beállt komédiásnak.
– Játszik néha, de nem színész. Ő szorgalmasan tanul.
Ezután kénytelen volt anyám tudatni a zúgolódó apával, hogy Józsi éppen ez este is működik a színpadon, s békítőleg rábeszélé az öreget, hogy menjen el vele a színházba, és saját maga győződjék meg, hogy nem komédiás, s nem kötélen ugrál az ő Józsija.”
Forrás: Katona József Pesten / Karacs Teréz
In: A borzasztó torony : Képek a magyar vándorszínészet világából /
[vál., szerk. és jegyz. Kerényi Ferenc]. – Budapest : Magvető, cop. 1979. – p. 99 – 101.
Lásd a katalógusban >>
