1891. március 8-án alakult Kecskeméten a Katona-kultusz ápolására. Elnöknek ekkor Horváth Dömét, alelnöknek Dékány Istvánt, titkárnak Kovács Pált választották. A kör célját így határozták meg :
„A kör célja az általános nemzeti közművelődés szemmeltartása mellett társadalmi egyesülés, főleg a városi közművelődés előmozdítására és fejlesztésére, a hazai irodalom és tudományok pártolására és népszerűsítésére, a művészetek ápolására és gyámolítására, Kecskemét város történetében akár itt születésüknél, akár működésüknél fogva helyet érdemlő férfiak és nők emlékezetének felelevenítésére és ébrentartására, valamint általában a társadalmi élet emelésére és a magyarosodást előmozdító hazai egyesületek támogatására. „
Tevékenysége : irodalmi és tudományos munkálkodás, felolvasások, jutalmak kitűzése, Katona születési évfordulójának évenkénti megünneplése, társas estélyek, hangversenyek, kirándulások, műkedvelő előadások szervezése, évkönyvek kiadása.
Utódja 1933. július 13-tól a Katona József Társaság.
Bővebben a Katona József Kör megalakulásáról
Kecskemét jó hírű kulturális egyesületének a Katona József Társaságnak (előbb Katona József Kör) létrejöttét a helyi szellemi erők 1800-as évek elejére visszavezethető tömörülése előzte meg.
Vessünk egy pillantást a korabeli városképre. Az Életképek 1845 decemberi számában Szabó Richárd Kecskemétről két részes ismertetőt ír, ebből idézzük a következő, nem túl szívderítő részletet.
„Kecskemét egy nagy területű térségre van elszórva, épen ugy, mintha valaki markából borsóként szórta volna szét. A’ belvárosban egyetlenegy igényes utczája sincs. A’ házak állanak kiljebb, beljebb, mint a részeg embernek lábai…. Valami városi alaku, feltünő magány épület egy sincs… .Itt-ott annyira feneketlen a’ sár, hogy a legkönnyübb terhü kocsi is elakad.
Igaz, hogy Kecskemétnek utczáit a’ rendetlenül épített házak, a görbe kanyarulatok, a’ sáros pocséták, itt-ott a’ kihordott szemét szépítési tekintetben igen eltorzítják: de van még más, mi morális tekintetben azokat a botrányosságig elrútítja. Ugyanis sétáljunk be a’ budai kapun, menjünk végig a’ városon …barangoljuk be egész Kecskemétet, tekintsünk egy keveset felfelé, ’s látni fogjuk, hogy talán egyetlenegy utcza sincs, mellyben színes szalagokkal felczifrázott borcégéreket észre ne vennénk. …És ugyan mit jelentenek e’ czégérek? Bormérést? Hagyján lenne …: de jelentik az erkölcsi romlottság- ’s fajtalanságnak műhelyét”
Kecskemétről ebben az időben mások is elmarasztalóan írnak egy nagy falu képét festik le, mégis 1830-ban, vidéken itt szervezték meg elsőként a – Széchenyi által kezdeményezett – kaszinót, melynek alapszabálya kimondta:
„Egyesek különféle állapotban lévén, tapasztalásukat, gondolkodásukat, észrevételüket a barátságos érintkezés útján egymással közölhetvén, sőt mind a tudományokat, mind a gazdálkodás különféle nemeit tanulmányozhassák. A mesterségekre nézve számos új leveleket és könyveket közös erővel, könnyű úton megszerezhetvén, mindezek a polgári csinosodást elősegítik.”
A társadalmi viszonyok, az értelmiség csekély száma miatt azonban ezek a célok nem igazán valósultak meg, de érezhetően elindult egy törekvés a kulturális élet felpezsdítése érdekében, a szellemi erők koncentrálására.
A kiegyezés után, Eötvös József miniszter kifejezetten szorgalmazta kulturális egyesületek létrehozását. A legfogékonyabbak erre a buzdításra az iskolák voltak.
Kecskemét a Duna-Tisza köze legjelentősebb városa és iskolai központja volt. A piarista gimnázium, a református gimnázium valamint az állami főreáliskola tanári kara indította el azokat a közművelődési programokat, melyek túlmutatva az egyszerű népoktatáson, a város szellemi és kulturális felemelkedését célozták meg. Igyekeztek folyamatosan megújulni és új formákat adni a tevékenységüknek.
1870/71-ben indította el a főreáliskola azt az előadássorozatot, ahol ingyenes továbbképzésben részesültek azok, akik csak az elemi iskolát végezték el, de a foglalkozásukhoz szükséges ismeretekkel szerették volna bővíteni tudásukat.
Szintén Kecskemét iskoláinak jeles tanárai vállaltak tevékeny szerepet a Kecskemét-vidéki Természettudományi Társulat munkájában mely1874. január 18-án alakult meg a következő célkitűzéssel:
„A társulat célja: általában a természettudományok terjesztése és művelése, különösen Kecskemét és vidéke természeti viszonyinak kutatása és ismertetése.”
A társulatnak három szakosztálya volt: mennyiség- és természettani, természetrajzi és mezőgazdászati, és az orvosi tudományok szakosztálya.
Olyan nagyhírű tudós tanárok tartottak itt előadásokat, mint Parragh Gedeon, Hanusz István, Dr. Dékány Ráfael, Csabay Imre és sokan mások.Később az egyesület ereje meggyengült, kevés fizető tagja maradt, de a tanártestület tovább folytatta a megkezdett munkát és böjti estélyek címen felolvasó esteket tartott.
Az 1884 elején megalakult Fölolvasó Társaságot már a Katona József Kör közvetlen elődjének tekinthetjük.
A társaság zömét továbbra is tanárok alkották, de ahogyan azt Hanusz István írja a Katona József Kör 1891/92-dik évi évkönyvében:
„már beakarták vonni a magas ügy szolgálatába a helyi egyéb intelligens elemeket is; és már akkor fölmerült az eszmélye annak, hogy Katona József nagy neve alatt egy megalakulandó közművelődési helyi kör utjait egyengessék”
A Fölolvasó Társaság hét esztendős tevékenysége imponáló volt. Egy-egy előadás valóságos társadalmi esemény volt. A hét esztendő alatt 83 alkalommal 47-en tartottak előadást. Az előadások szövegét folytatásokban közölték az iskolai évkönyvek és a korabeli újságok, melyek mindig részletesen írtak az elhangzottakról.
Elsősorban a Kecskeméti Lapok adott hírt ezekről a kulturális eseményekről, és ők voltak, akik már rég óta szorgalmazták a Katona József Kör megalakulását. 1891. február 8-án, Ébredjünk! címmel jelent meg egy vezércikk, mely megállapítja, hogy kulturális intézmények dolgában Kecskemét elmarad a kisebb városoktól, ezt szégyenletesnek tartja és az okokat keresi.
„Hány év, mennyi törekvés, mennyi nemes jóakarat, – és mind ez ideig semmi! Az általános felelet, az általános mentség mindig az volt: Még nem értek meg reá nálunk a viszonyok. Mi pedig a magunk részéről inkább közönyösségünkben találnók fel nem ugyan mentségét, de legalább magyarázatát e hosszas sikertelenségnek … Pedig a szellemi fejlődés, kulturális haladás feltétele és alapja városaink és ezzel együtt hazánk nagyságának és dicsőségének is. …. Városunk annyi szellemi és anyagi tehetséggel dicsekedhetik, mint kevés más az országban, csak akarni kell, tettre fel, ébredjünk!”
Ezek voltak azok az évtizedek az 1880-as évektől az 1910-es évek elejéig, amit Kecskemét aranykorának szoktak nevezni. A város látványos fejlődésnek indult Lestár Péter és Kada Elek polgármesterek irányításával.
A Katona József Kör első évkönyve, mely a megalakulás körülményeivel foglalkozik, így ír erről:
„… városunk lakosságának anyagi jóléte az utóbbi évtizedek alatt … hatalmas lendületet vett már; sőt az anyagias irány túlfejlődése, intenzívebb kulturmozgalom hiján, szinte félrebillenté a társadalmi egyensúlyt…”
Ezt felismerve A Felovasó Társaság február 8-dikára összehívja a tagságát, ahol kimondták, hogy a jövőben új formában tevékenykednek, és bejelentették a Katona József Kör megalakulását. A bejelentést követően a szervezőbizottság feladata volt a társaság hivatalos megalakulásának előkészítése, az alapító okirat megszerkesztése.
Ebben a munkában a város olyan kiválóságai vettek részt mint Hanusz István reáliskolai tanár, Pásthy Károly a polgári iskola alapítója, Dr. Kovács Pál jogakadémiai tanár, Dékány István jogakadémiai professzor.
A Kecskeméti Lapok folyamatosan tájékoztatja és részvételre buzdítja az embereket.
„A Felolvasó Társaság, mely tulajdonképpen csak egybeállása, vállvetett munkássága volt középiskoláink tanárainak, és évről évre a bőjti időben tartott felolvasási cyclusra alakult, ezen alapon tovább nem hajlandó működését folytatni, és nagyon helyesen városunk összes intelligentiájára, sőt némileg összes lakosságára hivatkozik, mikor felvenni szándékozik városunk nagy nevű szülöttjének, Katona Józsefnek nevét, és ezen névnek aegise alatt újabb tevékenységet szándékozik megkezdeni. … De természetesen mindent ő tőlök várnunk nem lehet és nem is szabad. Tegyék meg városunk intelligentiájának többi körei is a magukét és ne forduljanak el közönynyel ezen ügytől is, mint már annyi mástól. Hisz tagja lehet majd az alakulóban levő egyesületnek városunkban minden társadalmilag kifogástalan férfi és nő, akár alapító, akár pedig rendes vagy pártoló tagul.”
Február 22-én már a Katona József Kör első tagjáról tájékoztat az újság.
„Még szét se küldözé a kör aláírási íveit helyben, tehát mielőtt még ezen ívek egyikére vagy másikára itt bárki is mint tag följegyezhette volna nevét: már Nyitráról …városunk közmivelődési érdekei iránt melegen érző egyik ott lakó fia t. Acsay Antal, kegyesrendi áldozár és theologiai tanár úr levélben keresi meg a szervező bizottság egyik tagját, melyben … magát a kör tagjai közé felvétetni kéri. Bárcsak itt helyben is ily gyorsan indulnának meg a tagsági jelentkezések és minél nagyobb számban aláírások!”
Hogy mennyire fontosnak tartották ennek az egyesületnek a létrehozását, mutatja, hogy a Kecskeméti Lapok március 8-i száma közli a kör tervezett alapszabályzatát. Erre a napra hívták össze a kör alakuló közgyűlését is. 156 ember kérte felvételét: 5 alapító, 43 rendes és 108 pártoló tagot regisztráltak.
Az alakuló közgyűlésen Dékány István a Katona József Kör szükségességéről és időszerűségéről beszélt.
” Ily kör megalakítását önmagunk s városunk tisztessége s jó hírnevének fentartása egyaránt követelik. …Sürgősen követeli pedig tőlünk a Katona József Kör megalakítását azon körülmény is, mert a jövő év november hava 11-én nagy szellemű hazánkfia születése napjának már százados évfordulója lesz.”
Az alapszabály belügyminisztériumi jóváhagyása után 1891. május 28-án megtartották a tisztválasztó közgyűlést. Közfelkiáltással a kör első elnöke Horváth Döme lett, akit a mai napig Kecskemét egyik legnagyobb fiának tekintünk és akinek legnagyobb érdeme a Katona-kultusz megalapítása.
Székfoglaló beszédében reményét fejezte ki, hogy az ifjú társulat, az egyéb köznevelési és közművelődési intézményekkel együtt hivatva lesznek arra, hogy :
„Kecskemét, maholnap a magyar hazában, ne csak mint népessége számára s közgazdasági viszonyaira az országnak 7-ik törvényhatósági városa szerepeljen, de mint a nemzeti közműveltségnek egyik fészke … találtassék és ismertessék.”
E cél elérésének eszközei az alapszabályban fogalmazódnak meg:
- irodalmi és tudományos munkálkodás; felolvasások tartása
- jutalmak kitűzése irodalmi munkálatokra
- Katona József születése évfordulójának évenkénti megünneplése
- társasestélyek, hangversenyek, műkedvelői előadások és kirándulások rendezése
- a kör működését feltüntető évkönyv kiadása, melynek terjedelmét és tartalmát a választmány által kiküldött szerkesztőbizottság állapítja meg.
Az első ciklus az alapszabályban foglaltak szerint, sikeresen működött.
A Kör 1895-ös évkönyve így számol be erről:
„Rendes felolvasó ülést énekkel, zenével és szavalattal egybekötve, az egész 4 éves cziklusban összesen 21-et tartott a kör, a melyből az elmult esztendőre 5 felolvasó ülés esik. Ezeken kívül 4 nagyobb szabású irodalmi ünnepélyt rendeztünk, u. m. az évszázados Katona-emlékünnepélyt 1893. junius 11-én, Jókai ünnepet 1894. január 6-án, Jósika-ünnepélyt 1894. május 27-én és Hornyik emlékünnepélyt 1894. november 11-én. Valamint megalakulása óta minden esztendőben – rendszerint november hó 11-én – irodalmi ünnepéllyel emlékezett meg a kör Katona születési évfordulójáról.”
Nézzük meg közelebbről ezeket az ünnepi eseményeket.
A Kecskeméti Lapok tematikus számként szinte teljes terjedelmében foglalkozik a rendezvényekkel. A 1893. június 14-i szám így számol be a Katona ünnepségről:
„Ha nem tudtuk volna is eddig, a mult hét utolsó napjai mozgalmasságának s az ünnepély látogatottságának meg kellett volna bennünket arról győzni, hogy Kecskeméten nem érvényes már a régi mondás: Nemo profeta in patria sua. (Senki nem próféta a saját hazájában) Egész város, minden osztály érdeklődött azon ünnepély iránt, a melyet a Katona-kör és a város rendezett nagy fia születésének századik évfordulója alkalmából.”
Tudományos és irodalmi társaságok vettek részt a rendezvényen. A Magyar Tudományos Akadémia és Kisfaludy társaság képviseletében Gyulai Pál volt jelen. De itt volt a nagyváradi Szigligeti társaság, a debreceni Csokonai kör, a szegedi Dugonics társaság. A Magyar Történelmi Társulat és a Szent István Társulat is képviseltette magát.
Az 1861-ben felavatott Katona szobor megkoszorúzása után ünnepi beszédet mondott Lestár Péter polgármester, valamint mondott volna Horváth Döme, a Katona-kör elnöke, de az eső ezt a beszédet elmosta, viszont a Kecskeméti Lapok másnap leközölte.
A kaszinó helységeiben díszebéd várta a vendégeket, ahol Gyulai Pál pohárköszöntőjéből idézünk:
„Háromszor iszik a magyar, háromszor iszom én is, 3 dologért, tulajdonképpen nem annyira dologért, mint személyért. Először is emelem poharamat Kecskemét városért, mely mindig híven őrizte Katona emlékét. Emelem poharam ezen város főpolgármesteréért, ki Kecskemét újabb fejlődésében egyik főtényző. Másodszor … a Katona körért, ennek elnökéért Horváth Döméért emelem poharamat s azokért, kik a mai ünnepélyek szónokai lettek volna, ha az eső megengedte volna.”
Az ünnepséget táncmulatság zárta, ahol a lapok szerint „ a szép lányok olyan sokan voltak, mint általában a közönség akkora volt, hogy lapunkban teljes névsort adni nem tudunk azért inkább – senkit sem említünk fel.”
A másik nagy rendezvény a Jókai emlékünnep volt 1894 .január 6-án. Abból az alkalomból rendezték, hogy 50 éve jelent meg a Hétköznapok című regény, melynek számos kecskeméti vonatkozása ismert. A Kecskeméti Lapok teljes terjedelmében Jókaival és az ünneppel foglalkozik, sőt mellékletet is kiad, melyben felidézi Jókai kecskeméti emlékeit képekkel, illusztrációkkal, melyek ebben az időben nem voltak mindennaposak az újságban.
Ekkor avatták föl az emléktáblát, a házon ahol Jókai élt és ekkor nevezték el az akkori Budai Nagy utca ezen szakaszát Jókai utcára. Az emléktábla avatáson Kovács Pál jogakadémiai igazgató így beszélt.
„Saru megoldjék, fő fedetlen álljon! E ház a nemzet egyik temploma.” Így énekelt az óda-költő Katona József szülőháza előtt…. E ház is a nemzet egyik temploma, mert e házban élte le Jókai Mór a verőfényes ifjúság kora tavaszát. Amott a nemzet legnagyobb tragikusa született, itt a nemzet legnagyobb regényírója lakott. Amott az isteni szikra kilobbant; itt ragyogó fénycsomóvá izmosodott.”
Jókai Mór ekkor kapta meg Kecskemét város díszpolgári oklevelét, amit 1856-ban ítéltek oda először annak, akit arra érdemesnek találtak.
Ezután június 3-án Jósika Miklós születésének századik évfordulóját ünnepelték., majd november 11-én Hornyik Jánosra Kecskemét történetírójára emlékeztek.
Hornyik tiszteletére emlékalbumot jelentettek meg, melyben Hornyik János kiadatlan művei szerepelnek, valamint visszaemlékezések, méltatások, és az ünnepi program részletei.
A Kecskeméti Lapok 1893. november 11-i száma a következőkről tájékoztatja az olvasókat:
„A Katona József-kör ma (Hornyik) emlékét ünnepeli. A Város emlékoszlopot állított sírja fölé, s márvány lappal jelölé meg a helyet, hol az író született; az említett irodalmi kör pedig emlékbeszéd és ünnepély rendezése által adózik a nagy történész emlékezetének. S ez jól esik nekünk. Jól esik látni, tapasztalni azt: hogy a valódi érdem nem marad jutalom nélkül … . Ha az érdem megjutalmazása szempontjából oly jeles irodalmi kör működik közre mint a mi Katona József körünk, melynek figyelmét semmi culturális dolog ki nem kerüli. …”
Az 1896. február 23-án megtartott, az első ciklust lezáró közgyűlésen ifj. Tóth Tibor könyvtárnok beszámol a Katona József Kör könyvtáráról is.
Arról tájékoztat, hogy a szerény anyagi források nem igazán tették lehetővé a könyvtár gyarapítását, de a a kör elnöke, a kultúra, a város nagy patrónusa Horváth Döme áldozatkészsége megteremtette a könyvtár alapjait.
Beszámolójában ezt írja:
„Horváth Döme úr ő méltósága ritka áldozatkészséggel és páratlan lelkesedéssel megteremtette könyvtárunkat az által, hogy már az első esztendőben 568 kötet könyv adományozásával megvetette alapját a Katona-kör könyvtárának.”
A különböző adományokból az első ciklus végére a könyvtár állománya 1251 kötetre gyarapodott.
A Katona József Kör könyvtárának számos példánya került könyvtárunkhoz. Látható ezeken a pecsét, sőt van olyan példány ahol az adományozó Dékány István kézírásos bejegyzése olvasható miszerint a kötetet a könyvtár gyarapítása céljából adományozta 1892. november 11-én.
Aki kézbe vesz egy ilyen könyvet gondoljon arra, hogy olyan nevezetes férfiak forgatták azokat kik a Katona József Kör első ciklusának tisztviselői, választmányi tagjai voltak. Adózzunk tisztelettel annak az erőfeszítésnek, melyet a Katona-kultusz létrehozása, a hagyományok ápolása és a város kulturális felemelkedése érdekében kifejtettek.
Felhasznált irodalom:
- Heltai Nándor: A Katona József Társaság története. In: A Katona József Társaság jubileumi évkönyve 1891-1971. Kecskemét, 1971.
- A Kecskeméti Katona József Kör 1891-2-diki évkönyve. Kecskemét, 1893.
- A Kecskeméti Katona József Kör 1895-diki évkönyve. Kecskemét, 1896.
- Kecskeméti Lapok 1891, 1893, 1894 évi számai.
