Katona József és a Bánk bán

Kecskemét híres szülöttje Katona József, akinek a magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotását köszönhetjük, a Bánk bánt. Katona habár jogot és filozófiát tanult, a színházban és a színjátszásban nagy örömét lelte. Műkedvelő színészként maga is fellépett, dramatizált, fordított és írt. Katona József művei átmenetet jelentettek a klasszicizmus és a romantika között, Schiller és Shakespeare hatása is megfigyelhetőek darabjain. A drámaíró Katona szívesen nyúlt történelmi témákhoz, bár ezek a művek a korabeli cenzúra miatt nem kerülhettek színpadra.

Élete

Katona József 1791. november 11-én született, egy kecskeméti kilencgyermekes paraszt-kispolgár család elsőszülöttjeként. Az idősebb Katona József takácsmester volt, a gimnázium alsóbb osztályait végezte csak el, édesanyja pedig nagy valószínűséggel írástudatlan lehetett. Katona József édesapja fontosnak tartotta gyermekei taníttatását, az ifjabb Katona a római katolikus elemi után a gimnáziumot a pesti, a kecskeméti majd a szegedi piaristáknál végezte. Ezek után következtek Katona pesti egyetemi évei, ahol jogásznak tanult és eközben egyre jobban a színház vonzáskörébe került. Pesten a fiatal Széppataki Róza, színésznő ejtette rabul Katona szívét, a drámaíró névtelenül, csak neve kezdőbetűivel aláírt levélben vallott szerelmet neki. A primadonna nem is sejtette, hogy a visszahúzódó, hozzá szemérmesen közeledő Katonát rejti, a K. J. monogram. Széppataki Róza később Déry István színész felesége lett.
Katona jurátusi évei alatt születtek meg a Bánk bánt megelőző történelmi drámái, ezek az István, Aubigny Clementina, Ziska, Jeruzsálem pusztulása, és egyetlen vígjátéka A rózsa.
A Bánk bán 1820-ban jelent meg nyomtatásban és még ebben az évben Katona hazaköltözött Kecskemétre, ahol alügyésszé, majd 1826-ban főügyésszé választották. Mivel művei nem arattak sikert, Katona József drámaíróként végleg elhallgatott. Nem sokkal később 1830. április 16-án 39 évesen váratlanul szívszélhűdésben elhunyt.

Roskovics Ignácz: Katona József, 1902.

Erdélyi Múzeum

A Kolozsvárott működő Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-ben kiírt pályázatára Katona József az azt követő évben a Bánk bán című drámájával jelentkezett. Az eredményhirdetéskor azonban említésre sem méltatták a művet, máig tisztázatlan okok miatt hallgattak róla az ítészek. Ezek után illetve ennek hatására született meg Katona József „Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?”című tanulmánya. Ebben az író kifejti, hogy állandó színház nélkül a vándorszínészek megélhetése bizonytalan, a kritika és a megfelelő anyagi ösztönzés is hiányzik. Katona kitért arra is, hogy a közönség a „nemzeti dicsekvés” miatt nem művészi élményt várt az előadásoktól, hanem inkább hazafias frázisokat. A cenzúra és a nyomtatásban való megjelentetés is komoly akadályokat görgettek a színpadi szerzők útjába.

A Bánk bán első bírálata a Rosta Bárány Boldizsár nevéhez fűződik, aki Katona barátja, egyetemi jogásztársa volt Pesten, s aki szintén drámaíró volt. Az ő kritikai észrevételei hatására dolgozta át első alkalommal Katona a művét, majd legközelebb 1819-ben a székesfehérvári színtársulat pesti vendégszereplésének kapcsán. Ekkor azonban ismét közbeszólt a cenzúra: csak nyomtatásban jelenhetett meg a darab, színpadon nem adhatták elő.

A Bánk bán első előadásának színlapja
OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteménye, Színlap / Kassa, 1833. febr. 16.

Ősbemutató

Katona maga nem láthatta drámája ősbemutatóját, mert arra csak halála után, 1833 februárjában került sor Kassán, mikor is hajdani színésztársa, Udvarhelyi Miklós jutalomjátékul választotta a Bánk bán címszerepét.
A korábban szinte teljesen mellőzött darabra fordította a magyarság figyelmét 1845-ben Lendvay Márton, a kor színészóriása. Az ő főszereplésével a Nemzeti Színházban megtartott tizenhét előadást közel húszezer néző láthatta. A közönség nagy tapssal jutalmazta Petúrt és Tiborcot is, leginkább a reformkori nemzeti összefogás gondolatát és érdekegyesítést sürgetők.
1848. március 15. fontos dátum a dráma utóéletében: aznap este a forradalom győzelmét ezzel a darabbal ünnepelték a magyarok a Nemzeti Színházban.
A dráma operaváltozata 1861-ben jelent meg. Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc komponálta a zenét.

Témaválasztás

Az Erdélyi Múzeum pályázati kiírása szerint olyan darabot kellett benyújtani, amely magyar vagy egyetemes történelmi témát dolgoz fel. Így esett Katona választása arra az eseményre, amit a 13. századi krónikák lejegyeztek, s mely Európa szerte akkoriban nagy feltűnést keltett. Ez nem volt más, mint az ország nagyurának, Bánk bánnak tette, aki megölte Magyarország királynéját.

A történések 1213-ban zajlanak, amikor Magyarországot II. Endre király uralja. A dráma az Előversengéssel indul, melyben Ottó és Biberach, majd végül Gertrudis királyné jelenik meg. Az in medias res kezdésből megtudhatjuk, hogy Ottó, a királyné öccse Bánk bán feleségére, Melindára vetette ki hálóját. A meráni herceg eltökélte, hogy elcsábítja a nagyúr feleségét. Megtudhatjuk továbbá, hogy a palotában Gertrudis éppen udvari bált tart.

Első szakasz

Az első rész, vagy ahogyan Katona jelöli, szakasz hagyományosan az expozíció, melyben újabb szereplőkkel találkozhatunk. Így Simon és Mikhál bánnal, akik Spanyolföldről menekült nagyurak, Melinda bátyjai. Majd megjelenik Petúr bán, a békétlenek vezetője, aki egyre csak panaszkodik és szitkozódik, fékezhetetlen indulattal az idegen hatalom ellen lázad. Petúr az, aki titokban hazahívta országjáró körútjáról Bánk bánt, a nádort, aki a király helyettese. II. Endre, a magyar király szintén nem tartózkodott itthon, mert messze az országtól hadjáratot vezetett.

Kettejük távollétében a királyné, a merániai Gertrudis minden hatalmat a saját kezében akart tartani, embereinek, akik ellepték és szipolyozták az országot, különböző kiváltságokat adott, előtérbe helyezve őket a magyar főurakkal szemben. Nem csoda így, hogy az elégedetlen főnemesek összeesküvést szerveztek a gőgös, a magyarokat megvető királyné ellen.

Ekkor tűnik fel először a színen a címszereplő, Bánk bán. Épp visszatért a palotába, oda, ahol fiatal, naiv és az udvari intrikákban járatlan feleségét hagyta, amíg ő az országot járta. Mikor Petúr a békétlenek tanácskozásra saját házába invitálja Bánkot, s jelszóként elhangzik Melinda neve, döbbenten, zavarodottan, szinte a külvilágot kizárva csak feleségére és a rá leselkedő veszélyre tud gondolni. Még az időközben a palotába titkon lopni beosonó Tiborcra sem tud figyelni. Éles kontraszt rajzolódik ki előttünk: a palotában a fényűző bálhoz nem illik az egyszerű, rongyos jobbágy. Innen is láthatjuk azt, ami Bánknak is feltűnt, míg az országot járta: mindenütt szegénység, jajszó és elkeseredés uralkodik hazájában.

Bánk és Melinda a kor szokásaival ellentétben szerelmi házasságban éltek, Bánk számára a szeretett asszony jelentett mindent, ekképpen jellemzi feleségét a nagyúr: „Égi és földi mindenem javát szorosan egybefoglaló erős lánc”. Melinda hű társa Bánknak, Ottó hasztalan ostromolja szerelmével, aminek férje fültanúja is lesz. Melinda visszautasítja a térdeplő Ottót, az ő férje nyíltszívű, egyenes és tiszta, a herceg a nyomába sem érhet.

Bánk ezután kénytelen kihallgatni Gertrudis és Ottó beszélgetését, amikor is a királyné egyszerre tiltja és buzdítja öccsét Melinda elcsábítására.

Mivel Biberach tudta, hogy a nagyúr a palotában van és azt, hogy valószínűleg hallgatózik, így Ottót félrevonja, akinek porokat ad át: Melindának hevítőt, Gertrudis részére pedig altatót. Mind a porok és a rejtekajtó romantikus elemei a drámának.

Az első szakaszban a király kivételével minden főbb szereplő megjelenik. Gertrudis és a merániak aljasak, más világ erkölcsét testesítik meg, új hazájukban gyökértelennek érzik magukat. A büszke és erős királyné menedéket adott a merániaknak és Ottónak, aki királygyilkosság gyanújába keveredett és ezért menekülnie kellett hazájából.

Több ellentét is kirajzolódik előttünk a dráma ezen szakaszában. Gertrudis és Melinda a mű két női szereplője közül, míg a királyné a káröröm, addig Melinda az együttérzés megtestesítője. Két szerelmes férfi is megjelenik előttünk: az erős és nyíltszívű Bánk, vele ellentétben az aljas szándékú, ámbár bizonytalan Ottót láthatjuk, akinek csak játék és kaland Melinda elcsábítása. Két világ összeütközésének lehetünk szemtanúi az első szakaszban: az udvar, az intrikák valamint a valós, tiszta emberi érzelmeké.

Az első felvonás eseményei indítják el Bánk bán személyes drámáját. Magánéletét és a hazáját is fenyegető ellenségekkel kell szembenéznie. Először zaklatott, zavarodott, tétlen. Majd pedig habozik az elébe magasodó kettős veszély megoldásának kényszere miatt: „Itten Melindám, ottan a Hazám” Később összeszedi magát Bánk és nem férjként, és nem is nádorként, hanem a haza és a becsület által irányított emberként száll harcba.

Második szakasz

A bonyodalom tovább fokozódik, amint a nagyúr megérkezik az összeesküvőkhöz. A két elhárítandó veszély közül Bánk a békétlenek ügyét találta sürgetőbbnek, mivel saját fülével hallotta, ahogyan Melinda visszautasította a herceget.

Az összeesküvők vezére, Petúr felsorolja mindazon sérelmeket, amik a magyar nemességet érték az idegen királyné uralkodása alatt: megfosztotta a nemeseket javaiktól, előjogaiktól, s azokat saját emberei között osztotta el. Petúr indulatos, türelmetlen, jogosak a sérelmei, azt viszont nem látja, vagy legalábbis nem vesz tudomást a tényről, hogy a királyné intézkedései a parasztságot még az övékénél is nagyobb mértékben sújtották.

Bánknak minden eszközt be kell vetnie, hogy az elégedetlenek vádaskodásit, dühét lecsillapítsa. Neki a hazája, a királyi család, így kénytelen kelletlen Gertrudis mellett kellett állnia, habár gyűlöli és megveti a királynét. Bánk parancsol, meggyőz, régi emlékeket idéz fel, hogy eltérítse Petúrt a pártütéstől. A nádor ezen az éjjelen sikerrel járt ezúttal, hazáját megmentette a lázadástól, de időközben megérkezett Biberach, aki Ottó csábítási kísérletéről hoz hírt. Biberach, a lézengő ritter, hideg és számító, ki annak a pártjára áll, ahonnan hasznot remél, most azért jött, hogy Ottót elárulja a nagyúrnak.

Harmadik szakasz

Elérkeztünk a dráma harmadik szakaszához. A hazasiető féltékeny Bánk már csak arra érkezik vissza a palotába, hogy megtörtént felesége elcsábítása. Melindát hazugnak nevezi, és megátkozza fiukat, egyetlen gyermeküket, elszakítva ezzel a láncot, amely az eddig szeretett, de most már beszennyezett családjához fűzte őt. Melinda magatartásán ilyenkor az őrület, a téboly jelei mutatkoznak: zavartan, összefüggéstelenül beszél, majd elrohan, hogy a megátkozott gyermeküket visszakövetelje a királynétól.

Bánkban ilyenkor már felmerült a gondolat, hogy a királynét megölje, s ekkor jön újra Tiborc, hogy a Bánkot ért sérelmek mellé újabb súlyos gondokat és vádakat osszon meg vele. A méltán híres Tiborc panaszából a nagyúr előtt nyilván valóvá válik a magyar parasztság szörnyű helyzete, a nyomor, amelyben élniük kell az idegen hatalom megjelenése óta. Habár Bánk már saját szemével láthatta mindezt vidéki útja során, de most Tiborc sérelmei és Petúrék minden indulata hozzáadódnak, mintegy megsokszorozzák a gyűlöletét Gertrudis iránt, ezek érlelik benne az elhatározást, hogy számon kérjen mindent a királynén. Tiborc és Bánk ugyan felváltva szólalnak meg, úgy tűnhet, mintha egymáshoz intéznék mondandójukat, de a jobbágy szavai csak részben jutnak el a bán füléhez, csak néhány gondolatra reagál. Tiborc panaszáradatával egy időben Bánk saját belső monológját hallhatjuk. Keserves küzdelem és kétkedés ez, melyben Bánk azon vívódik, hogy helyes-e avagy szükséges-e, hogy a királynőt megölje.

A büszke, megsebzett szerelmes Bánk egyetlen éjszaka alatt veszítette el mindazt, ami számára fontos volt, ami őt éltette, amiben hitt: méltóságát, családi élete boldogságát, hazája biztonságát, hitét a királyi trón tekintélyében.

A harmadik szakasz még egy érdekes történést tartogat számunka. Az utolsó jelenetben Ottó számára nyilvánvaló lesz, hogy Biberach segítségére többé nem számíthat: nővére is keresteti és arról is tudomást szerzett, hogy Bánk a palotában van. S mikor a lovag azt is felemlegeti Ottó előtt, hogy tudja titkát, miszerint valóban ő volt Fülöp király gyilkosa, akkor a herceg orvul hátba szúrja Biberachot.

Negyedik szakasz

A dráma tetőpontja a negyedik szakasz. Gertrudis palotájában először Izidóra keresi fel a királynét, aki Ottó aljasságait sorolja. Beszámol a porokról, Melinda elcsábításáról és arról is, hogy a herceg megölte Biberachot. Megemlíti továbbá azt is, hogy itt van Bánk a palotában, aki bezárta őt egy oldalszobába, amíg be nem vallott neki mindent.

Ezután megjelenik a kissé tébolyult Melinda, akit Gertrudis eltanácsol az udvartól. De még mielőtt elhagyná a színt Bánk felesége, előtte még rázúdítja a királynéra minden haragját, tiszteletlenül a királyi ház bemocskolójának, a magyar népet kihasználó aljas, erkölcstelen asszonynak nevezi Gertrudist, fejére olvasva összes bűnét.

A zavart Melinda után Mikhál következik, aki önkéntes békítőként érkezett a királyné elébe. Hiába minden erőfeszítése, a zsarnok királyné börtönbe vetteti az öreg nemest.

Már tudjuk, hogy Bánk a királynéhoz tart, de itt Katona a késleltetés eszközével élve, csak most szembesíti egymással a két főszereplőt. A vészjósló hangulat is egyre fokozódik, folyamatosan, jelenetről jelenetre bontakozik ki Gertrudis hataloméhes, gőgös, zsarnoki személyisége.

Mielőtt a két főszereplő tragikus kimenetelű összecsapására sor kerül, Melindát Tiborc gondjaira bízza Bánk, a nagyúr meggyalázott felesége iránti szerelemből felül tud kerekedni a szívét ér sérelmeken.

Ahelyett, hogy Bánk lépne fel támadólag Gertrudis ellen, helyette a királyné az, aki először is számon kér, ő akar a bán fölé kerekedni. Gertrudis az, aki becstelennek nevezi Bánkot, akinél innentől fogva nincs megállás és a saját, majd az országa becsületén esett sérelmek miatt fellép a királyné ellen. Monológjában a Tiborcok és Petúrok panaszai visszhangoznak fülünkben. Szemére veti az egész országban uralkodó sanyarú helyzetét, a törvények megcsúfolását valamint azt, hogy a királyi ház tekintélyét vesztette, amióta a merániaiak az országba jöttek. Amikor pedig Ottó felbukkan, Bánk átkot mond Merániára, ami oly mértékben felbőszíti a királynét, hogy tőrt fog a bánra.

Ezzel azonban saját sorsát pecsételte meg Gertrudis, Bánk az, aki gyilkossá lesz, és Magyarország királynéját leszúrja.

Jogos büntetés volt Bánk tette, amikor megszabadította a hazát minden baj, keserűség forrásától, bosszút állt a nép nyomora, hazájának aggasztó helyzete és saját sérelmei miatt. Büntetése lesújt a királynéra.

A dráma csúcspontja, a két főszereplő összecsapása mesterien megkomponált része a darabnak. Katona itt is élt a késleltetés eszközével, amikor is a királyné maga küldi el, Bánk, engedelmesen elindul, de mikor újra visszaszólítja őt Gertrudis, akkor tudja, hogy elérkezett a végső leszámolás ideje, s csak ezután történik meg a gyilkosság.

A gyáva és aljas Ottónak sikerül elmenekülnie a palotából, de előtte még halott nővére pénzét is elorozza.

Ötödik szakasz

Az ötödik szakasz az időközben hazatért II. Endre színe előtt zajlik. Bánk bevallja tettét, nádori hatalma jelképét, nyakláncát a halott királyné koporsójára veti. A király hitetlenkedve hallgatja végig Bánk vádjait a királyné és a merániak tetteiről. A megrendült király gyászával küszködik, de szembe kell néznie a ténnyel, hogy felesége az ő távollétében milyen aljas eszközökhöz folyamodva irányította az országot. Az idegen csatlósok eközben Petúrt és családját bosszúból Gertrudis haláláért kivégezték.

Bánk vállalja tettét, nem akar a királlyal harcolni, és mindaddig határozottan áll II. Endre előtt, amíg meg nem hallja Melinda gyászénekét. Tiborc hozza a nagyúr feleségének letakart holttestét és beszámol arról, hogy Ottó felbérelt emberei rájuk gyújtották a házat. Ekkor összetörik Bánk, felesége halála a legsúlyosabb büntetés számára.

Endre király azzal a döntésével, hogy nem ítélkezett Bánk felett, felelős, a nép által tisztelt és megbecsült király módjára járt el, nem állt bosszút a Gertrudis halála miatt.

Bánk bosszút állt népe és a saját családját ért sérelmek miatt, mégis maga maradt. Épp úgy, mint Endre, aki ugyan trónját megőrizhette, de feleségének, gyermekei anyjának halálával és az ő bűnösségével kellett szembenéznie. A király ekképp mondta ki végső ítéletét:

„ Magyarok! Előbb mintsem magyar hazánk – előbb esett el méltán a királyné!”

A drámának több kritikusa is volt, akik mind más és más szemszögből látták a főhős összeomlásának okait. A Bánk bánt elemzők sorait olvasva sok eltérő véleménnyel találkozhatunk.

Arany János tanulmánya

Arany János Bánk bán tanulmányok címmel foglalta össze gondolatait a drámáról, ebből négy fejezet készült el. Arany munkájában három főszereplőt jelöl meg, a többi mellékszereplőt köréjük csoportosította.

A címszereplő Bánk bán modern, érzékeny, nemes személyiség. Két hatalmas és egyben nehéz feladattal kellett megbirkóznia: Melindájának és hazája becsületének megmentése. Éppen ezért tetteit a családján esett sérelem és az ország sorsa irányítják. A tisztesség és a becsület elvesztése a legnagyobb csapás számára, amin nem tud túllépni. Visszafogott, töprengő típus, egyre csak gyűlik benne a megannyi keserűség, ami végül szörnyű tettéhez vezet.

Bánk bán köre

Bánk bán köréhez tartozik Melinda, életének legfőbb támasza és értelme, az események tragikus áldozata. Melinda szereti és tiszteli férjét, az őt ért gyalázat elviselhetetlen számára. Bánk mindig akkor hagyta magára feleségét, amikor az asszonyának a legnagyobb szüksége lett volna rá. A főhős legnagyobb vétke, hogy a rajongva szeretett nőt eltaszította magától.

Némi ellentmondás figyelhető meg Melinda jellemében. Naiv és hiszékeny, de amikor a királynéval szembekerül, akkor öntudatos és indulatos, ugyanekkor hol tébolyultan beszél, hol pedig teljesen tiszta az öntudata.

Melinda bátyjai, Simon és Mikhál bán is Bánk köréhez tartoznak. Ők passzív szereplői a drámának, sodródnak az eseményekkel. A két bán a békétlenekkel tart, azonban a békés megoldás a legfontosabb számukra.

A nemzeti elégedetlenséget két szereplő testesít meg a darabban: Tiborc képviseli a magyar parasztságot, általa nyerünk tudomást a jobbágyok sanyarú sorsáról, mérhetetlen szegénységükről. Petúr az elégedetlen nemesség képviselője, régi kiváltságaik, előjogaik visszaszerzésének érdekében nem riadnak vissza az idegen hatalom elleni lázadástól, a pártütéstől sem.

Gertrudis köre

Gertrudis és a köréjük csoportosulók testesítik meg minden probléma forrását a drámában. A királyné, a tragédia negatív főszereplője, gonosz és kegyetlen, politikai céljai érdekében átgázol a magyarokon, lenézi őket. Gertrudis visszaél hatalmával és saját honfitársait juttatja előkelő pozíciókba. A magyarság, mind a nemesség és a jobbágyok az ő intézkedései miatt kerültek elviselhetetlen helyzetbe.

Gertrudis köréhez tartozik Ottó, az aljas, hitvány, gyáva, lelketlen herceg, akit csak buja vágya hajt, hogy megszerezze a nádor feleségét. Ottó a legellenszenvesebb alak a drámában: hálátlan és gyenge, nem foglalkozik tetteinek következményeivel. A hercegnek királygyilkosság gyanúja miatt menekülnie kellett hazájából. Ottó, királyi nővére támogatását és segítségét kihasználva jutott az országba, ahol nemhogy nemeshez méltón és tisztességesen viselkedne, hanem fejébe vette, hogy megszerzi a nagyúr szép és ártatlan feleségét.

Mivel Ottó egymaga nem járt sikerrel Melindánál, ezért elfogadta Biberachtól a porokat, így aljas módon lehetősége nyílt arra, hogy megbecstelenítse Bánk feleségét.

Biberach, igazi intrikus, aki szereti bonyolítani a dolgokat. Nincs erkölcsi értékrendje, bárkit felhasznál, saját érdekei elérése miatt oda csapódik, ahonnan több hasznot remél. Ottót mélyen megveti gyávasága és gyengesége miatt, aki pedig mégis gyilkosa lesz. Biberachnak vesznie kell, halála elégtétel az igazságon és becsületen esett csorbán.

Izidóra szintén Gertrudis köréhez tartozik. Reménytelenül szerelmes Ottóba, Melindát vetélytársának és minden probléma okának tartja.

II. Endre köre

A szereplők harmadik körének kulcsfigurája II. Endre király. Ugyan csak az utolsó szakaszban tűni fel először, de mindvégig jelen van, hiszen a szereplők többször utalnak Magyarország királyára. Ő is, mint a nagyúr, férj, államférfi és az igazságra törekszik. Bánk az ő helyetteseként lép fel, hiszen a király távollétében a nádor a hatalom megtestesítője. II. Endre a dráma csúcspontja, a gyilkosság után érkezik meg az udvarba, az ő szerepe az, hogy Bánk felett ítélkezzen. Bírája mégsem lehet a nagyúrnak, helyette Istenre bízza az igazságszolgáltatást. II. Endre szerepe üzenet Katona korának: a magyaroknak épp ilyen uralkodóra van szükségük, aki bölcsen, a haza érdekeit előtérbe helyezve irányítja az országot.

Endre köréhez két szereplő tartozik: Myska bán a királyfiak nevelője és fia, Solom mester, akik a királyhűség megtestesítői. II. Endre iránt érzett feltétel nélküli tiszteletük elvakítja őket és nem látják Gertrudis bűneit, a mű végén azonban beismerik, hogy Bánk tette jogos volt.

Értelmezések

Arany János félbehagyott elemzése szerint és az ő nyomdokain haladó további kritikusok, többek között Gyulai Pál, Bartha János, Waldapfel József szerint Bánk tragikuma azon alapul, hogy a nagyúr bűnösnek véli a királynét, mert maga teremtett lehetőséget Ottónak arra, hogy Melindát elcsábítsa. Arany szerint Bánk maga az, aki a tragikus végkifejlet elindítója.

Gyulai Pál tanulmányának központjában szintén a jellemek vizsgálta állt. Szerinte Bánk visszavonhatatlanul bűnös, mert olyan elveket sértett meg, aminek maga is szószólója volt, fellázadt az erkölcsi rend ellen, holott neki az lett volna a feladata, hogy a rendet helyreállítsa.

Barta János irodalomtudós szerint Melinda ellen elkövetett vétségek vezetnek a főhős tragédiájához. Szerinte nem Gertrudis meggyilkolása Bánk legnagyobb vétke, hanem az, hogy eltaszította magától megbecstelenített feleségét, nem hitt neki és fiukat is megátkozta.

Sőtér Istvánnak a 70-es években megjelent tanulmánya szerint Bánk tragikuma abban áll, hogy magányos harcot folytat a világ gonoszságával s így Gertrudis-szal szemben. Szerinte Bánk érzékeny hős, a jobbágyság és a nemesek érzései is mind hatnak rá. A becsület számára a legfontosabb, s ezért folyamodik gyilkossághoz.

A mű rímtelen, 10-13 szótagos jambusi sorokban íródott. Katona ugyan a nyelvújítás korában élt, Gyulai Pál szerint azonban nem tartozott sem az újítók sem a régies nyelvhez ragaszkodók táborához. Habár néhány újonnan alkotott szó is szerepel a drámában, Katona mégis, a mintegy hatszáz évvel korábbi történelmi kor nyelvén szólaltatja meg szereplőit.

Bánk hol emelkedetten, hol szaggatottan, hol nyugodtan, tiszteletet parancsolóan, hol pedig tele indulattal beszél, többször rövid indulatszavakat használva, a nagyúr belső vívódásai is figyelemmel kísérhetőek mondandójában.

A Bánk bán átmenetet képez a klasszicista és a romantikus dráma között, épp úgy, mint Schiller drámái. A mű szerkezete klasszicista sajátosságokat mutat, többek között ilyen a hely, idő, cselekmény egysége. Ezzel szemben romantikus jegynek tekinthetõ maga a témaválasztás: egy régmúlt történelmi kor felidézése és a szerelmi szál is. A nyílt színen bemutatott gyilkosság, a rejtekajtó, váratlan fordulatok vagy akár Bánk indulatos, szenvedélyes oldalának bemutatása mind a romantikus drámára jellemző vonások. A kiélezett élethelyzetek, a váratlan fordulatok, a véletlen szerepe ugyancsak a romantika eszköztárának kellékei, éppúgy, mint a dráma kifejező jellegű nyelvezete is.

Nemzeti drámánk, a Bánk bán jelentősége vitathatatlan. Horváth János irodalomtudós szerint Katona világirodalmi szintű művet alkotott. Több tényező is befolyásolta, hogy még Katona idejében nem vettek tudomást erről a remekműről. Azonban nagy szerencséje a magyar irodalomnak, hogy a későbbiekben változott a helyzet és mind többször és többször vették elő a színházak Katona József Bánk bánját. A dráma sok tekintetben korát megelőzve a 19. századi és a magyar drámairodalom gyöngyszemévé vált.

Ellenőrző kérdések:

1. A drámában fontos szerepet játszik az intrika. Mit jelent ez a szó?
2. Mi a címe Katona József tanulmányának, melyben drámaírói ill. drámája sikertelenségét foglalja össze? Mik ezek az okok? Melyik folyóiratban jelent meg ez a tanulmány?
3. A mű kezdetén milyen okból vannak távol az udvartól a király és Bánk?
4. Hogyan kötődnek a Bánk bánhoz a következő évszámok?

1213., 1815., 1819., 1833., 1848., 1861.

5. Mi a kapcsolat Katona és a következő személyek között?

Bárány Boldizsár, Széppataki Róza, Udvarhelyi Miklós, Arany János, Egressy Béni

6. Arany János tanulmányában a Bánk bán szereplőit három körbe sorolta. Melyek ezek a körök és kik alkotják ezeket a köröket?
7. Mit tudunk meg az ország irányításáról?
8. Mik Ottó bűnei?
9. Mikor jelenik meg utoljára a színen Ottó? Mi derül ki róla későbbiekben?
10. Honnan menekültek Magyarországra Melinda, és testvérei Simon és Mikhál?
11. Kitől kapta Ottó a porokat, amiket a királynénak és Melindának adott?
12. Mi volt a jelszó, amivel a békétlenek összejövetelére be lehetett jutni?
13. Ki a királyfiak nevelője?
14. Kik voltak hatással Katona Józsefre drámáinak megírása során?
15. Mely szereplők tűnnek fel az Előversengésben?
16. Hány szakaszból áll a dráma?
17. Jellemezd Gertrudis királynét!
18. Hogyan zárul a békétlenek gyűlése Petúr házában?
19. Sorold fel Katona József Bánk bánt megelőző történelmi drámáit!
20. Sorold fel azokat az értékeket, amik Bánk bán számára a legfontosabbak voltak!
21. Sorold fel a Bánk bán azon elemeit, amik a romantikus dráma jellemzői!

Ellenőrző kérdések megoldásai >>

Ellenőrző kérdések megoldásai:

1. A drámában fontos szerepet játszik az intrika. Mit jelent ez a szó?

Cselszövés, rossz szándékú terv vagy szövetkezés. Annak kitalálása és végrehajtása, hogyan lehet másokat szándékosan megkárosítani, megtéveszteni, összeugrasztani, közöttük viszályt támasztani.

Ravaszság, cselszövés, fondorlat, ármány, csel

2. Mi a címe Katona József tanulmányának, melyben drámaírói ill. drámája sikertelenségét foglalja össze? Mik ezek az okok? Melyik folyóiratban jelent meg ez a tanulmány?

„Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?”

Tudományos Gyűjtemény

• állandó színházak nélkül a színészek sorsa bizonytalan
• „nemzeti dicsekvés” miatt a közönség nem művészi élményt vár az előadásoktól, hanem hazafias frázisokat
• nyomtatásban való megjelenés nehézségei
• cenzúra
• kritika és megfelelő anyagi ösztönzés hiánya

3. A mű kezdetén milyen okból vannak távol az udvartól a király és Bánk?

A király hadjáratot vezet, Bánk az országot járja (a királynő utasítására).

4. Hogyan kötődnek a Bánk bánhoz a következő évszámok?

1213., 1815., 1819., 1833., 1848., 1861.

1213. Ebben az évben játszódik a történet.

1815. Katona ebben az évben küldi el a Bánk bánt az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára.

1819. Katona József másodjára dolgozta át a Bánk bánt a székesfehérvári színtársulat pesti vendégszereplésének kapcsán.

1833. A Bánk bán ősbemutatója Kassán.

1848. március 15. estéjén a forradalom győzelmét ezzel a darabbal ünnepelték a magyarok a Nemzeti Színházban

1861. Bemutatják a Bánk bán operaváltozatát, melyhez Erkel Ferenc komponálta a zenét.

5. Mi a kapcsolat Katona és a következő személyek között?

Bárány Boldizsár, Széppataki Róza, Udvarhelyi Miklós, Arany János, Egressy Béni

Bárány Boldizsár: A Bánk bán első bírálatának, a Rostának aszerzője, Katona barátja, egyetemi jogásztársa, aki maga is drámaíró volt. Az ő kritikai észrevételei hatására dolgozta át első alkalommal Katona a művét

Széppataki Róza: Fiatal színésznő, akibe Katona József egyetemi évei alatt reménytelenül szerelemes volt. Később hozzáment Déry István színészhez, majd a kor ünnepelt primadonnája lett.

Udvarhelyi Miklós: 1833-ban Kassán, a Bánk bán ősbemutatóján Udvarhelyi Miklós színész jutalomjátékul választja a dráma címszerepét

Arany János: a dráma első kritikusainak egyike, aki Bánk bán tanulmányok címmel foglalta össze gondolatait a Bánk bánról, a tanulmánynak négy fejezete jelent meg

Egressy Béni: ő írta a szövegkönyvet, amely alapján Erkel a Bánk bán című operát komponálta

6. Arany János tanulmányában a Bánk bán szereplőit három körbe sorolta. Melyek ezek a körök és kik alkotják ezeket a köröket?

Bánk bán és köre: Melinda, Simon és Mikhál bán, Petúr és Tiborc

Gertrudis és köre: Ottó, Biberach és Izidóra

II. Endre és köre: Myska bán és Solom mester

7. Mit tudunk meg az ország irányításáról?

1213-ban II. Endre a király, aki a dráma kezdetén a hazától távol hadjáratot folytat. Távollétében a király helyettese a nádor, Bánk bán, akit a királyné Gertrudis távol tart a palotától. A királyné idegen származású honfitársait helyezi előkelő pozíciókba, feldúlva a rendet, kizsákmányolják az országot. Az egész magyarság az ő hatalmuk alatt szenved.

8. Mik Ottó bűnei?

Királygyilkosként menekülnie kellett hazájából. Melindát, a nagyúr feleségét aljas módon elcsábítja, megöli Biberachot, elorozza halott nővére pénzét, embereivel felgyújttatja Bánk bán házát, így Melinda haláláért is felelős.

9. Mikor jelenik meg utoljára a színen Ottó? Mi derül ki róla későbbiekben?

Gertrudis és Bánk vitájakor benyit a szobába, ekkor átkozza meg Bánk Merániát. A királynő erre tőrt ragad és ráront a nagyúrra, de ő maga szúrja le Gertrudist. Majd itt, a negyedik szakasz legvégén, halott nővére tetemére omlik Ottó, még ekkor is „tőle kér segítséget”. Amikor Petúr és a békétlenek a palotába hatolnak, a Solom mester vezette királypártiak összecsapásakor gyáva módon elmenekül.

Menekülése közben ellopja Gertrudis pénzét és felgyújttatja a nádor házát.

10. Honnan menekültek Magyarországra Melinda, és testvérei Simon és Mikhál?

Spanyolországból

11. Kitől kapta Ottó a porokat, amiket a királynénak és Melindának adott?

Biberach

12. Mi volt a jelszó, amivel a békétlenek összejövetelére be lehetett jutni?

Melinda

13. Ki a királyfiak nevelője?

Myska bán

14. Kik voltak hatással Katona Józsefre drámáinak megírása során?

Schiller, Shakespeare

15. Mely szereplők tűnnek fel az Előversengésben?

Ottó, Biberach, Gertrudis

16. Hány szakaszból áll a dráma?

Előversengés + öt szakasz

17. Jellemezd Gertrudis királynét!

Idegen, Merániából érkezett, hataloméhes, gőgös, lenézi és megveti a magyarokat, gonosz, kegyetlen, visszaél hatalmával stb.

18. Hogyan zárul a békétlenek gyűlése Petúr házában?

Bánk is megjelent az összejövetelen, akinek végül sikerült meggyőznie Petúrt, hogy ne lázadjanak fel a királyné ellen. Majd megjelenik Biberach, aki Melinda elcsábításáról hoz híreket, miután Bánk a palotába siet a gyűlésről.

19. Sorold fel Katona József Bánk bánt megelőző történelmi drámáit!

István, Aubigny Clementina, Ziska, Jeruzsálem pusztulása

20. Sorold fel azokat az értékeket, amik Bánk bán számára a legfontosabbak voltak!

Becsület, tisztesség, család, haza, királyhűség

21. Sorold fel a Bánk bán azon elemeit, amik a romantikus dráma jellemzői!

Témaválasztás, régebbi történelmi kor felidézése, rejtekajtó, a szerelmi szál, a nyílt színen bemutatott gyilkosság, váratlan fordulatok, Bánk indulatos, szenvedélyes oldalának bemutatása, kiélezett élethelyzetek, a váratlan fordulatok, a véletlen szerepe, a dráma nyelvezete