Jóllehet csak 1814-ben mutatták be, 1812-ből való első ránk maradt „eredeti nézőjátéka”, A borzasztó torony, vagyis a gonosz talált gyermek. Valójában a Der böse Findling oder der Schauerthurm című, 1798-ban szerzői név nélkül megjelent német lovagregény dramatizálása. Már a címe is árulkodik arról a meglehetősen alantas ízlésről, amely – hangsúlyoznunk kell – nem Katonára, hanem a korra volt jellemző. Az emberek azt várták az irodalomtól, s különösen a színháztól, hogy minél több szörnyűséggel borzolja fel az idegeiket, de végül a jók, az igazság győzelmével nyugtassa meg őket.
Katona következő műve, a Monostori Veronka szintén regénydramatizálás: Veit Weber Tugendspiegel című lovagregényéből készült. Ezt „nemzeti vitézi szomorújáték” -nak nevezte, nemzetinek azért, mert a cselekményt magyar környezetbe, Kecskemét környékére helyezte, s szereplőinek magyar neveket adott, Kecskemét vidéki puszták, falvak, illetve oda képzelt hajdani lovagvárak uraiként Alpárnak, Szellőrincinek, Monostorinak, Orgoványinak, Pákainak, Galgócinak nevezve őket. E művében már bátrabban alakított az alapul vett regény cselekményén, mint a korábbiban. Kevésbé lényeges mozzanatokat elhagyott, az eseményeket rövidebb időre s kevesebb színhelyre sűrítette: felvonásonként már csak egy-egy színváltozást iktatott be. A legfontosabb mégsem a színpadi technikában való fejlődése. Lényegesebb, hogy a drámai konfliktus velejét igyekezett megragadni.
A Monostori Veronkát Pesten nem játszották, lehet, hogy másutt sem. Pedig jobb, mint A borzasztó torony, amelynek előadására megírása után két évvel sor került.
Következő darabja a Luca széke karácsony éjszakáján a színház számára készült alkalmi darabnak 1812 karácsonyára; be is mutatták, a következő évek karácsonyán is elővették. A Bánk bánon kívül ezt játszották legtöbbször Katona darabjai közül. Ezt is regénydramatizálásnak tartják, a regényt azonban, amelyből készülhetett, máig sem sikerült megtalálni.
A színház rendelésére, Szent István napi ünnepi előadás céljára készült Katona 1813-ban bemutatott István, a magyarok királya című darabja is. Egy 1792-ben megjelent és bemutatott német drámát dolgozott át; a pesti német színház énekesének, Franz Xaver Girziknek Stephan der erste König der Ungarn című művét.
Forrás: Katona József / Orosz László. – Budapest : Gondolat, 1974. – p. 28,31. Lásd a katalógusban>>
