Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!
Február 18.
Meseország ezen a héten is kinyitja kapuit. Gratulálunk az eddig helytállt legkisebb mesemondóknak! Bővebben
Február 15.
Évről évre egy köztiszteletben álló kecskeméti házaspárt hívunk vendégül a Házasság hete Ketten az úton c. programjára, akiket rendszerint Kriskó János kulturális szakújságíró kérdez közös életük nehézségeiről, örömeiről, a munka és a magánélet harmóniájáról. Idén február 15-én Ittzés Tamás hegedűművész és Mudrák Mariann énekművész avatták be a könyvtárlátogató közönséget, miként élik mindennapjaikat és haladnak „ketten az úton”.
Ugyanazt az időszakot töltötték a Kodály Iskolában, de a katedra két oldalán. Tamás a végzett tanulók fotói között szúrta ki Mariannt.
Az énekművész saját bevallása szerint temperamentumosabb, szeret veszekedni, ugyanakkor nem tud haragudni, így gyorsan túllendül a konfliktusokon. A főigazgató sokkal nyugodtabb természet, ami olykor csak olaj a tűzre. Mindketten tudnak bocsánatot kérni, amire egymást tanították meg. A közös szakmai munka nem indult könnyen. Tamás szerelmének is kendőzetlenül megmondta véleményét a próbákon, ami értelemszerűen nem esett jól a lánynak, ugyanakkor sokat tanult tőle és összecsiszolódtak. Mikor Mariann Tamás A Lutherek c. ragtime-operája egyik főszerepét énekelte, férje már olyan szinten bízott benne, hogy tudta, semmi gikszer nem lesz.
A hegedűművész bevallása szerint életébe felesége vitt struktúrát, ami egyebek mellett a rendszeres étkezésben is tetten érhető: a vacsorák és a hétvégi reggelik mindig közösek. A gyereknevelés tekintetében apa szigorúbb, anya lazább, de azért konszenzus van közöttük, még ha ezt olykor igyekeznek is kijátszani a gyerekek. Tamás debreceni oktatói, kecskeméti főigazgatói, fesztiválszervezői és művészi munkája mellett is igyekszik kivenni részét a család életében, így általában ő mesél a gyerekeknek. Mivel óraadóként Mariann is dolgozik, így a nagymamák mellett bébiszitter is segíti őket. A három gyermek mellett kevés idejük jut saját magukra, de a házassági évfordulójukra, nyárra már közös utazást terveznek kettesben.
A program nem múlhatott el muzsikaszó nélkül. Mudrák Mariann énekművész Ittzés Tamás három számára komponált dalát (Buda Ferenc Ne rejtőzz el, Radnóti Miklós Két karodban és Ady Endre Őrizem a szemed) énekelte férje kíséretével. Bővebben
Február 14.
Február 14-én Máday Norbert 10. fokozatú Wing Tsun nagymester kötetének bemutatójával emlékeztünk meg a 2022-ben elhunyt Polyák Józsefről, aki több harcművészeti ágban is a lehető legmagasabb fokozatot szerezte meg, szaktudása és alázata előtt pedig mondhatni az egész világ fejet hajtott. Az eseményen köszöntőt mondott Salacz László országgyűlési képviselő és Bán János Kecskemét Megyei Jogú Város kultúráért felelős alpolgármestere, akik hangsúlyozták, hogy a szerzőnek kiváló érzéke van megtalálni azokat a témákat, melyek hiánypótlóak, így az a munka, melyet végez, különösen fontos értéket képvisel, melynek folytatására buzdították.
Az esemény nem nélkülözte a különleges programpontokat: a köszöntők sora egy látványos Wing Tsun Kung Fu bemutatóval folytatódott, majd egy rövid, néhány perces filmet tekinthettek meg a jelenlévők, amely jól érzékeltette Polyák József munkájának és életének sokszínűségét, melyet az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben résztvevők újabb és újabb anekdotákkal szőttek tovább. Máday Norbert visszaemlékezéseiben egészen 1956-ig nyúlt vissza, amely során hangsúlyozta, a rendszerváltást megelőzően a keleti harcművészetek meghonosítását egyenesen a kommunista ifjúság megrontásának tekintették, így Polyák József áldozatos munkáját akkoriban nem sok köszönettel illették. Holott ő volt az, aki letette azokat az alapokat, melyből a karate egészen a mai napig táplálkozhat; nem beszélve a kaszkadőrséggel kapcsolatos azon tudásról, melyre a ’60-as és ’70-es évek filmipara építhetett és támaszkodhatott.
Polyák József jelleméről a vele személyes kapcsolatban állók festettek érzékletes képet. Molnár-Szabó Gábor 4. fokozatú Wing Tsun Kung Fu mester becsületes, a végletekig udvarias, nagybetűs emberként írta le őt, míg Sihing Kerekes Csaba 6. fokozatú Wing Tsun Kung Fu mester szerint őszinte, szerény és szerethető egyén volt. Lánya, a divattervezőként tevékenykedő Polyák Eszter elárulta, családtagként sokáig élt abban a hitben, hogy az a lelkület a normális, melyet édesapja képvisel, és csak később ébredt rá, mennyire különleges ember is volt valójában. Felmenője végtelen tiszteletre és alázatra tanította, aki mindig igaz barátként viseltetett a bajban, holott sok esetben nem feltétlen záporoztak vissza irányába azok a köszönömök, melyet önzetlenségével kiérdemelt.
Máday Norbert felidézte, hogy a mester sosem használta az „én” szót, helyette a „mi” annál többször hagyta el a száját. Sosem nézett le senkit, nem alázta meg a másikat, és még a legifjabb, kezdő tanítványával is ugyanúgy bánt, mint a legtapasztaltabbakkal, nem téve különbséget ember és ember között. Bán János a kerekasztal-beszélgetés végén kiemelte, az ott elhangzottakból számára az rajzolódott ki, hogy bárhol is járt Polyák József a világban – legyen szó Melbourne-ről, Okinawáról vagy éppen Magyarországról – és bármilyen területen is munkálkodott, mindenhol egyaránt szeretettel és tisztelettel fordultak az irányába. Bővebben
Február 12.
Kiállták a meseországi próbát a 3.-4. osztályos gyerekek is. Köszönjük a jó hangulatú délutánokat! Bővebben
Február 11.
A Házasság hete országos rendezvénysorozat alkalmából február 11-én Hajduch-Szmola Patrik evangélikus lelkész volt vendégünk, aki Pap & papné címmel tartott könnyed humorral fűszerezett előadást az érdeklődőknek. Kezdésként azokat a lelkészi hivatással járó, megmosolyogtató szituációkat idézte fel, melyeket feleségével, a szintén lelkész Kovács Barbarával éltek meg. Többször is megesett már, hogy mikor meghívottunk nyitotta ki a lelkészi hivatal ajtaját, az édesapját keresték, gondolván, hogy ilyen ifjú férfi még nem gyakorolhatja a hivatást. De ugyanígy a lelkésznő titulus nem találása is új, egészen izgalmas fogalmakat csalt már elő a hívekből, mint például a tisztelendő kisasszonyt, az atyanőt vagy éppen az istennőt, mikor nem őt, hanem feleségét keresték. Sokan kételkednek benne, hogy a nemek szerint betöltött jogok nem teljesen azonosak, hogyha például keresztelésről, temetésről beszélünk, noha semmilyen különbségtétel nem létezik lelkész és lelkésznő között. Magyarországon nem kevesebb, mint ötven éve gyakorolhat hölgy is ilyen hivatást, az evangélikus egyházban pedig fele-fele arányban töltenek be nők és férfiak lelkészi pozíciót. Hajduch-Szmola Patrik szerint ez így van rendjén, hiszen bizonyos lelki gondokhoz egy nő sokkal jobban ért egy férfinál.
Az evangélikus lelkész rámutatott, a házasság fogalmára manapság mindenki másként tekint: az állam szerződésként, mely két fél között köttetik, az egyház viszont már Isten rendeltetése szerinti dolognak tekinti, mely az ember teremtettségével egyidejű. Fogalombéli különbségek azonban nemcsak különböző szervek, intézmények, de az egyes egyházi felekezet között is akadnak: a katolikusok például szentségnek, ekképp felbonthatatlannak tartják a házasságot, míg az evangélikusok „csak” Isten áldását adják a párra, mely nem jelenti azt, hogy ők ne lennének szétválaszthatók. Már e fenti példákból is jól látszik, hogy az értelmezések nem egészen fedik egymást, így egy-egy fogalmat övező „rendbe tételt” sokan úgy képzelnek el, hogy azt valami teljesen új jelentéssel kell megtölteni. Vendégünk szerint ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a házasságban érdekelt két fél beszéljen egymással, hiszen ezzel tehetik legtöbbet a kapcsolatukért. Matematikai síkra terelve a kérdést meghívottunk úgy fogalmazott, egy házasságban mindig a közös nevezőt kell megtalálni, hogy ezt követően bármilyen műveletet el lehessen végezni.
Egy-egy tanácstalan helyzetben a hívő ember szívesen nyúl a Bibliához, hátha rejlik benne olyan történet, amely képes utat mutatni a számára. Ennek kapcsán Hajduch-Szmola Patrik felhívta rá a figyelmet, hogy a házasság kapcsán többféle modellt is említ egymás mellett a szentírás, úgy mint monogámiát, „szerelmi háromszöget” vagy éppen többnejűséget, melyek közül az egynejűség követendősége csak Jézus idejében válik egyértelművé. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne találnánk benne mindmáig megszívlelendő intelmeket: ezek közül egyet (Márk 4:35-41) emelt ki vendégünk a hallgatóságnak, melynek minden egyes szavát, mondatrészét magyarázta, kommentálta.
Hajduch-Szmola Patrik szerint nagy luxus és önteltség, hogy habár az Úr mindvégig velünk van, még sincs vele kapcsolatunk. Gyakran előfordul, hogy az élet viharos tengerén egymást vagy éppen magát Istent hibáztatjuk az újabb és újabb csapásokért, és nem akarjuk el- és felismerni, hogy mi magunk is felelősek vagyunk sorsunk alakulásáért. Vendégünk előadását azzal a konklúzióval zárta, miszerint, ha úgy érezzük, nincs kiút szorongatott helyzetünkből, egyszerűen csak Istenhez kell fordulnunk, és ő elvezet bennünket a megoldáshoz. Bővebben
Február 10.
2025. február 10-én sajtótájékoztatót tartottunk Helyismereti gyűjteményünkben Bán János, Kecskemét Megyei Jogú Város kultúráért felelős alpolgármestere, Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, valamint Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet könyvtárigazgató részvételével. 2024 év végén hunyt el Tóth Sándor kecskeméti fotóriporter, akinek fotóiból és negatívjaiból álló hagyatékát az önkormányzatnak ajánlotta fel a művész lánya. Ez a gyűjtemény került 2025. január 27-én intézményünkhöz és a múzeumhoz, melynek jelentőségét, jövőjét és az azt övező munkálatokat járták körbe az eseményen megjelentek.
Bán János alpolgármester hangsúlyozta, milyen nagy szerepe van a múltnak és az általa közvetített értékeknek a magyar identitás kialakításában és megőrzésében; Tóth Sándor fotóriporter munkáin pedig számos jelentős kecskeméti sajtóesemény és a város életét meghatározó személyiség köszön vissza. A Magyar Fotográfiai Múzeum elköltözése hatalmas veszteség a település számára, azonban Tóth Sándor és a városhoz ezer szállal kötődő fotográfusok anyagának feldolgozásával és közkinccsé tételével enyhíteni lehet a veszteség miatt érzett hiányt. Kecskemét városának vezetése a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Katona József Könyvtár együttműködésében látja a lehetőségét, hogy a jelenleg dobozokban felhalmozott életmű az évek során apránként elérhetővé válhat bárki számára. A közös munka első lépéseként a város idén márciusra fotókiállítást tervez a Kecskeméti Városháza kiállítóterében.
Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója elárulta, Tóth Sándor fotóanyagát nem számítva is több mint négyszázezres nagyságrendű fotóanyaggal rendelkeznek, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ebből mindent feldolgoztak, kereshetővé és közzé is tettek. A digitalizálással kapcsolatos munkák jelenleg is zajlanak, melyben jelentős szerepet vállal többek között Hajagos Csaba, az intézmény történeti-néprajzi osztályvezetője.
Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet könyvtárigazgató emlékeztette a megjelenteket a könyvtárnak a Kecskeméti Médiacentrummal kötött együttműködésére, melynek keretében az 1980-as évektől született televíziós anyagok metaadatolását végzi az intézmény. Tóth Sándor fotóiból – a még életében intézménynek ajándékozott – több mint 2000 darab már feldolgozott, kereshető formában elérhető a könyvtár honlapján. A most vállalt új feladat tehát nem ismeretlen a könyvtárban dolgozó szakemberek számára, azonban rendkívül nagy kihívás, mivel nem elég felismerni az egyes fotókon szereplő helyszíneket és az események apropóját, be is kell tudni azonosítani az azon szereplő személyeket, ami több évtized távlatából megnehezíti és lassítja a feldolgozás folyamatát. Ennek kapcsán biztosan szükség lesz külső segítségre, amiben jeles szakemberek támogatását remélik a projektben résztvevő felek. Bővebben
Február 8.
Ismét szuper hangulatban, nagy érdeklődés mellett tartotta meg Társasjáték klubját a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete könyvtárunk földszinti tereiben. A változatos játékok nem engedik unatkozni az ide látogatókat, akiket a felkészült játékmesterek segítenek abban, hogy előismeret nélkül merülhessenek el egy-egy szimpatikus tábla- vagy kártyavilágban. Március 8-án ismét találkozunk. Bővebben
A robotok jegyében telt a szombati nap, száguldottak Sphero Indi kocsirobotjaink, érdekes problémákat oldottak meg Lego Spike készleteinkkel, szabadon épültek az Artec robotok, és a nap végére még VR-kalandozásoknak is maradt hely! Bővebben
Február 5.
Az elmúlt héten a Piarista Általános Iskola diákjai projekthetük keretében vettek részt könyvtári foglalkozáson. Bővebben
Február 4.
Kedden, február 4-én Rigó Béla angol tanár, az Énekelj Timmel és a Tündérekkel című könyv szerzője tett látogatást nálunk és hozott sok érdekes hangszert, énekelt a gyerekekkel. Bővebben
A héten elkezdődtek az alsóházi mesemondók próbái. Bővebben
A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja vendége február 4-én Zolcer János író, dokumentumfilmes, TV-producer volt, aki Gorbacsov titkai címmel tartott előadást.
Zolcer János a kisebbségi lét kilátástalansága elől menekülve disszidált 1986-ban a Felvidékről Münchenbe, ahol saját filmprodukciós céget alapított, az 1990-es évek végére pedig már Németország legnagyobb magántudósító hálózatával rendelkezett. Ekkor indított egy dokumentumfilm-sorozatot, melyben arra vállalkozott, hogy a világ élő, nagy politikusait egyedi módon mutassa be. A terv az volt, hogy felkér egy nagyon ismert, nem megosztó, sőt a világ nagy részén nagy tiszteletnek örvendő személyt a riporteri feladatra, az interjúalanyokhoz több hétre beköltözve forgatnak. A kiszemelt híresség Gorbacsov lett volna, aki meghökkentő módon azonnal elfogadta a felkérést. Zolcer olyan őszinte beszélgetéseken vehetett részt, olyan emberi reakciókat láthatott, olyan információkat tudhatott meg, olyan filmeket készíthetett, mely minden dokumentumfilmes álma. A sorozat legnagyobb nyeresége számára mégis Gorbacsovval kötött barátsága, mely 22 évig, Gorbacsov haláláig tartott.
Zolcer János összegyűjtötte a Gorbacsovtól hallott történeteket, ötvözte saját élményeivel, melyeket egy könyvben írt meg, amit 2020-ban Gorbacsov titkai címmel adott ki. A könyv azóta már a 4. kiadásnál jár. Bemutatja az embert, akinek az ún. „keleti blokk” országai azt köszönhetik, hogy megszabadultak a szovjet befolyástól és elindulhattak a nyugati típusú fejlődés útján, a Szovjetunió népei pedig a döntés lehetőségét, hogy önálló, független országként kívánnak a továbbiakban működni, vagy szabad akaratukból csatlakoznak egy konföderációhoz, melynek egyik tagja Oroszország. Németország is profitált belőle, a berlini fal leomlását és az ország egyesítését, a világ pedig a nemzetközi feszültség kétezres évekig tartó enyhülését. Gorbacsov, „az ember, aki megváltoztatta a világot” két éve magányosan, szegényen halt meg hazájában, honfitársai ma is gyűlölik és hazaárulónak tartják. Bővebben
A könyv kikölcsönözhető a Katona József Könyvtárból illetve megrendelhető a szerzőtől: https://opac3.kjk.qulto.eu/hu/record/-/record/KJK427601 és/vagy https://gorbititkai.hu/#two
Január 31.
Január 31-én találkozhattak az olvasók Schmöltz Margit írói oldalaval, akinek legújabb, Nincs semmi baj című regényéről tudhattak meg többet kollégánk, Vámos Tibor könyvtáros kérdéseire adott válaszok segítségével. Az ötödik éve könyvtárvezető (Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom) pozícióban is dolgozó vendégünk elárulta, noha gyerekként szülei az orvosi pálya irányába bátorították, ő nagyon eltökélten készült a gyógypedagógusi hivatásra. A felvételi vizsgán mindössze egy ponton múlt, hogy nem vették fel, ezért rögtön keresett egy alternatívát, így jutva el az esztergomi Tanítóképző Intézet könyvtáros-könyvterjesztő szakkollégiumába. Utólag belátta, hogy a napi szintű gyermekekkel való foglalkozáshoz nem lett volna elég türelme, a könyvtárosi szakmában azonban kibontakozhat a személyisége, mert mindig van valami kihívás és a maga „ötletgyárosságát” is tudja kamatoztatni. Könyvtárosként úgy látja, hogy újra reneszánszát éli az olvasás, a Covid óta ismét szárnyal a kölcsönzési kedv, így azt érzi, nem hiába dolgoznak.
Az alkotás iránti vonzalma először a versek, majd a novellák írásában mutatkozott meg, majd miután egy főiskolai tanárnője a kutatás irányába fordította, rájött, hogy az abból fakadó eredményt is fel lehet használni, hiszen lehet egy érdekes, történelmi korban játszódó regény alapja. Így jutott el gyermekei születését követően az íráshoz és a Történelmiregény-írók Társaságához, akik közösen jelentették meg 2023-ban a Buda & Pest című kötetüket, melyet a tavalyi Ünnepi Könyvhét alkalmával ismerhetett meg könyvtárunkban a kecskeméti közönség. A beszélgetés során az is elhangzott, hogy a pozitív visszajelzések bátorításának köszönhetően már elkezdtek dolgozni ennek előzménykötetén is.
Legutóbbi látogatásának apropója a Nincs semmi baj című kötet megismertetése volt, melynek címét vendégünk nem tagadta, Fodor Ákos haikuja miatt választotta. Három önmagában rendkívül negatív szóról van szó, Schmöltz Margit azonban úgy érzi, hogy ezek együtt egyfajta olyan vigasszá állnak össze, melyet a vészterhes időkben gyakran mondogattak egymásnak az emberek, sőt talán ma is mondogatunk még a másoknak. Noha Jókai egy novellában már megírta az esztergomi tatárjárás történetét, az írónő ráébredt, lehet még erről újat mondani, ha nemcsak a magyar, hanem a mongol oldal motivációit egyszerre jeleníti meg, hiszen egyik és másik oldalon is emberek állnak a saját maga igazságukkal.
A magyar és mongol színek egymást váltják a könyvben, melyek rendre egy-egy idézettel kezdődnek: előbbinél bibliai citátummal, melyekben a tél motívuma jelenik meg, míg utóbbinál egy-egy közmondással, mert a szerző szerint ezek és a mesék alapján lehet leginkább megismerni egy nép hiedelemvilágát. Sok párhuzamosság fedezhető fel a motívumokban, ez azonban olykor teljesen más jelentéssel bír a két oldal számára: például míg a magyarok a kőből várfalat építenek, hogy az védelmet adjon, addig a mongolok szentként tisztelik ezeket a képződményeket, és igyekeznek nem mozdítani őket. Kollégánk kérdésére válaszolva vendégünk elmondta, a remény és a vigasz miatt kapott helyet a szerelem a regényben, de ő maga úgy véli, az embereknek erre egyszerűen szükségük van, ezért soha nem hagyja ki a könyveiből.
Schmöltz Margit elárulta, a Mohács-évforduló kapcsán már dolgoznak Cs. Szabó Sándorral egy közösen megírt köteten, de sosem kell félni, hogy kifogy a témából, hiszen sokkal több ötlete van annál, mint amit képes lenne megírni. Munkatempója alapján ugyanis évi egy regényt tud kiadni, viszont abba minden energiáját beleteszi, magához képest pedig mindig valami jobbat szeretne adni olvasóinak. Bővebben
Kriskó János 8 évadot megélt Hírös kecskemétiek sorozatában több mint 200 vendég fordult meg, mely 2025-től új helyszínen, könyvtárunkban, új cím, Találkozások név alatt folytatódik. A kezdetben a színészekre épülő sorozat apránként nyílt ki, előbb bevonva a kecskemétieket, majd az itt születetteket, de közben elszármazottakat, akikben egyaránt közös, hogy lakóhelyüktől függetlenül valamiképp kötődnek a városhoz. Intézményünk jó szívvel engedett teret a kulturális szakújságíró immáron 9. éve futó sorozatának, melynek koncepciója könyvtárunkban sem sokat változott, hiszen továbbra is olyan életutakat ismerhet meg általa a közönség, melyek példaként szolgálhatnak mind a kitartást, mind pedig az elhivatottságot illetően.
Elsőként Dr. habil. Szolnoky Győző bőrgyógyász foglalt helyet a színpadon, akit a Katona József Gimnáziumban még maga Kriskó János is tanított. Érdekes információként hangzott el, hogy sokakkal ellentétben a vendég máig szereti és előszeretettel használja is az orosz nyelvet, ha a helyzet lehetővé teszi, és noha a kezdeti intézményválasztások inkább szüleinek tudhatók be, pályáját végül mégis csak magának választotta. Egy ideig még a kínai halbiológusi szakma is felmerült (ami nem is lett volna idegen szülei foglalkozása miatt), de végül Szegeden, az immunológiai pályájában látott elég fantáziát a továbbtanuláskor, mondván, hogy ott nemcsak a 20. rázókrémet kell majd elkészítenie. Már az egyetemen volt része kihívásokban, mikor professzora úgy bízott rá egy nyirokkeringési témát, hogy különösebb affinitása nem volt hozzá, de mint Szolnoky Győző felhívta rá a figyelmet, akkoriban erre csupán egyetlen válasz létezett: „igenis, professzor úr”.
Másodikként Várkonyi Viktória hegedűművész foglalt helyet Kriskó János mellett, aki a közönség meglepetésére beszélt arról, hogy hétévesen szülei megkérdezése nélkül jelentkezett barátnőjével egyetemben a Kecskeméti M. Bodon Pál AMI zenei képzésére, amit az építész apa és angoltanár anya korábban lehetőségként sem vett számba. Az első év végi hangszerválasztáskor csellista tanárnője saját hangszere irányába terelgette, míg édesapja fennen a zongorát hangoztatta, de végül Viktória felvetésére a hegedűvel végül mindenki képes volt kibékülni. Gerincferdülése miatt azonban egészen 18 éves koráig kérdéses volt, valóban lehet-e a zenei élet a hivatás, hiszen a napi 6-7 óra gyakorlás során használt 30 dekás hangszer kemény megterhelést jelentett a testére nézve. Noha kezdettől fogva sikert sikerre halmozott, a hegedűművész elárulta, szerinte mindig a mögöttes motiváció dönti el, hogy valaki „elszáll-e magától”, vagy meg tud maradni alázatos embernek. Bővebben
Ha bővebb összefoglalóra vágyik, örömmel tudatjuk Önnel, hogy az eseményről készült felvétel később visszanézhető lesz könyvtárunk YouTube-csatornáján.
A Hiros.hu beszámolója az eseményről: https://hiros.hu/talalkozasok-a-konyvtarban-2/
Irodalmi VIP-vacsoránk első VIP vendégei Csík János és kedves felesége, Kata voltak, akikkel 2025. január 31-én a Jakus házaspárnak, Istvánnak és Orsolyának nyílt lehetősége együtt vacsorázni a Spaletta Étteremben. Az élőzenével kísért program alkalmával, az ínycsiklandozó ételek fogyasztása közben jó hangulatú beszélgetés alakult ki a meghívottak között. A Kossuth-díjas művész mesélt a koncertező élet örömteli, de embert próbáló, fárasztó aspektusairól, balesetének hatásairól, de Katával való megismerkedésük történetébe is beavatta asztaltársaságát. Orsolya és István egy kis ajándékkal is készült, hogy kifejezzék a népzenész iránti nagyrabecsülésüket.
A januárban legtöbbet kölcsönző olvasónk Bán János íróval, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármesterével vacsorázhat, míg a februárban legaktívabb, legtöbbet olvasó könyvtárhasználónk Bősze Ádám zenetörténész társaságában fogyaszthatja el a Spaletta Étterem ételeit.
Köszönjük a Spaletta Étterem és Sörház támogatását! Bővebben
Január 30.
„A tegnap utópiája, könnyen lehet a holnap ideológiája.” (Karl Mannheim)
Az előadás során a természetben megnyilvánuló, utópikus világ megteremtését célzó művészeti aktusból, az invazív fajokból létrehozott kertből indultunk ki és a digitális metaverzumok világába érkeztünk. Időutazásunk alatt több irodalmi művet említettünk, ilyen volt Morus Tamás „Utópia” (1516), Karinthy Frigyes „Utazás Faremidóba” (1916) és Aldous Huxley „Szép új világ” (1931) című műve…
Az egyik legtöbbet idézett disztópia George Orwell „1984” (1948) című munkája. Ki ne hallott volna már a mindent látó Nagy Testvérről? Az orwelli világ darabkáira bukkanhatunk Ma Po-Jung „A csend városa” (2016) című novellájában is, amely az online világ feletti totális hatalmi kontroll megvalósulását vizionálja kritikáját adva ezzel a kínai kreditrendszernek is. A mottója lehetne: „Használj egészséges nyelvet!”, amely szerint kizárólag bizonyos szavak és kifejezések alkalmazhatók.
Simon Stålenhag „Elektronikus állam” (2017) című műve a totalitárius technodiktatúra disztópikus világába kalauzol: „Maradj mindig online.” A művészkönyv különlegessége, hogy zenei és képi elemeket is magában foglal.
Az utópiák, csakúgy mint a disztópiák elgondolkodtatnak azon, hogy vajon tényleg érdemes-e a barátainkkal egy metaverzumban, például a Horizon Venues-ban találkozni úgy, hogy mindeközben mindenki a saját kanapéján marad fején egy VR-szemüveggel. Bővebben
Olvass bele a Jövőbe, olvass Galaktikát! URL: https://galaktika.hu/megjelent-az-idei-elso-galaktika/
Január 29.
A mai nappal a felsőházi mesemondók kiállták a próbát és Meseország lakóivá váltak. Bővebben
Január 28.
Január 28-án a felsőházi mesemondók bemutatkozásával kinyílt Meseország kapuja. Bővebben
Január 24.
Január 24-én tartottuk meg a második könyvtári slam poetry estünket a magyar kultúra napja alkalmából, így a verseny kiírásának feltételei is a témához való valamikénti kapcsolódást szorgalmazták. Öröm volt látni az első alkalom után visszatérőket és persze az új látogatókat is, és hogy nemcsak a hosszabb felkészülést kínáló programponthoz, de a rögtönzött 10 szavas játékhoz is sok bátor jelenlévő csatlakozott.
Szándékunk szerint a következő alkalomra a költészet napja környékén lehet majd számítani, így aki most lemaradt az eseményről, akkor bátran csatlakozzon hozzánk!
A helyszín ismételt biztosítását hálásan köszönjük szépen a Spicy&Fitt – Több, mint Streetfood csapatának! Bővebben
Ugyancsak köszönet illeti Szamler Lászlót, amiért jelenlétével megtisztelte az eseményt! További fotók: https://tinyurl.com/munhy7xm
Január 23.
Január 23-án az Utazók a könyvtárban sorozatban Soós Zoltán, a Hírös Guide Utazási Iroda vezetője tartott előadást „Menjünk Jugóba” címmel. A magyar kultúra napjához kapcsolódva a valamikori Jugoszlávia, ezen belül Horvátország és Szlovénia magyar emlékeit mutatta be, így a közönség egyben egy kis történelmi utazáson is részt vett.
Többek között megtudhattuk, hogy a ljubljanai várban tartották fogva a mártír miniszterelnököt, Batthyány Lajost 1849. május 5-től július 23-ig. Muraköz és székhelye, Csáktornya a Zrínyi családhoz kötődik ezer szállal. Zágrábban Szent László alapított püspökséget 1091-ben, melyet 1510-18-ig Bakóc Tamás kormányzott. Dubrovnik, középkori nevén Raguza 1358-ban hűséget esküdött Magyarországnak. A délszláv háborúban földig rombolt, majd nemzetközi segítséggel újjáépített középkori városrészben majdnem mindegyik épületnek van magyar vonatkozása. Az előadó kedvence Rijeka, vagy ahogy mi magyarok ismerjük Fiume, „olyan magyar város, ahol a horvátok olaszul beszélnek”. Hajógyárában készül a Szent István csatahajó, melyet első bevetésén süllyesztett el az olasz haditengerészet 1918. június 10-én. Ebben a kikötőben szálltak hajóra, pl. a Carpathiara, azok a magyar kivándorlók, akik Amerikában próbáltak szerencsét. Bővebben
Január 22.
Örömmel osztjuk meg kedves követőinkkel a hírt, hogy immáron harmadik alkalommal nyerte el intézményünk a Minősített Könyvtár címet. Ez egy, a szakma részéről kapott visszajelzés a számunkra, mely szerint sikerült megőriznünk és hűnek maradnunk korábbi minőségi munkánkhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy az elismeréshez valódi csapatmunkára volt szükség, melyhez minden kolléga hozzátette és azóta is teszi folyamatosan a saját munkája jelentette értéket, legyen szó az olvasókkal való közvetlen kapcsolatról vagy éppen operatív, a háttérben zajló folyamatokról. A hozzánk érkező olvasói visszajelzések is megerősítenek bennünket abban, hogy a kecskemétiek szeretik könyvtárunkat, szívesen veszik igénybe szolgáltatásainkat és mintegy közösségi helyként, találkozási pontként az otthon és a munkahely mellett a harmadik legmeghatározóbb helyszín az életükben. Büszkék vagyunk rá, hogy munkánkkal továbbra is a kecskemétieket, Kecskemétet támogathatjuk.
A kitüntetést január 22-én, a magyar kultúra napján vette át Bene-Kovács Márta szakmai főosztályvezető és Szalkai Csaba műszaki főosztályvezető kollégánk a Kulturális és Innovációs Minisztérium rendezte díjátadó ünnepségen, a Hagyományok Házában. A városvezetés részéről Bán János, Kecskemét Megyei Jogú Város kultúráért felelős alpolgármestere is részt vett az eseményen, amely személyes jelenlét jól jelképezi a városvezetés állandó támogatását az egész kulturális ágazat felé, melynek része a Katona József Könyvtár is. Bővebben
A Hírös.hu-nak és a KTV-nek köszönhetően további információkat itt olvashat a díjátadóról: https://hiros.hu/harmadik-alkalommal-nyerte-el-a…/
A magyar kultúra napján a tázlári első osztályosokat láttuk vendégül könyvtárunkban. Részt vettek egy játékos anyanyelvi foglalkozáson, ismerkedtek robotokkal, bebarangolták az épületet és vidám fejtörőket oldottak meg. Várjuk vissza őket! Bővebben
Január 21-23.
Örömmel adjuk hírül, hogy Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, Dr. Virág Ágnes és Virág Barnabás 2025. január 21-23 között a 33. Nemzetközi BOBCATSSS Könyvtár-és Információtudományi Konferencián képviselték intézményünket Isztambulban. A szakmai találkozó idei témája a mesterséges intelligencia könyvtári környezetben való alkalmazása volt. A könyvtárigazgató a mesterséges intelligencia használatának etikai kérdéseivel és irányelveivel foglalkozó szekciót vezető elnökként, valamint doktorandusz hallgatói társszerzőjeként vett részt a nemzetközi szimpóziumon. Szabó Dóra „Digitális kapcsolatok: könyves influenszerek a könyvtári marketingben” címmel tartott előadást; Habtamu Keno Dessa pedig összehasonlító elemzést készített a mesterséges intelligencia egyetemi könyvtárakban történő integrációjáról. Virág Ágnes „Mesterséges intelligencia a könyvtárakban: szisztematikus szakirodalmi áttekintés” címmel, Virág Barnabás pedig „Fogyasztási szokások hatása a zenei gyűjtemények fejlesztésére – Legyőzhetők az MI által generált és ajánlott lejátszási listák a könyvtárosok dokumentumajánlóival?” címmel tartott angol nyelvű előadást. A konferencia szakmai programjain túl az intézmény delegáltjai erősítették a Katona József Könyvtár szakmai kapcsolatait és előremutató terveket fogalmaztak meg a közelebbi és távolabbi jövőre vonatkozóan. Bővebben
Január 17.
A magyar kultúra napját kiemelt eseményként tartjuk számon a Katona József Könyvtárban, így évről évre a hazai szellemi-kulturális élet prominenseit hívjuk előadóként vendégül erre az eseményre. Idén 2025. január 17-én Csík János Kossuth-díjas népzenész, a Csík Zenekar alapítója – Goethétől kölcsönözve – Gyökerek és szárnyak címmel tartott előadást pályája legjelentősebb állomásairól. A jelenlévőket Engert Jakabné, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte, kifejezve örömét, kiemelve a város szerepét és jelentőségét a hazai kulturális életben.
Csík János egy óvodáskori fotót bemutatva valóban a kezdetektől ismertette pályafutását. Előadásában beszélt a különböző formációkról, amikben zenélt, elismerő szavakkal illette pályatársait, akik közül sajnos többen már nincsenek közöttünk. A vetített képes bemutató lehetőséget adott olyan élmények felidézésére is, mint például a sidney-i olimpia kulturális programjain való fellépés a világ másik felén, az ezredfordulón. A népzenész meghatottan említette amerikai kalandjukat, amikor Washington DC-ben léptek színpadra és után az autópályán dugóba kerültek. Egyik társa megemlítette, hogy van neki ott a közelben egy ismerőse, egy dél-amerikai táncosnő. Felhívták, de közölte, nincs otthon, viszont kulcs a lábtörlő alatt, érezzék otthon magukat. Így is történt. Az első meglepetést a hűtőben talált Unicum, a másodikat a lemezgyűjteményben előkelő helyen fellelt Csík Zenekar-album okozta.
A program során a muzsikálásban a Kossuth-díjas zenész társa Mészáros János volt, a Csík János és a Mezzo Együttesből. A magyar kultúra napi esemény a Himnusz közös eléneklésével zárult. Bővebben
Január 16.
Január 16-án (csütörtökön) 17 órakor mutattuk be könyvtárunkban Pelle János író, irodalomtörténész, történész „Zsidókérdés” és magyar társadalom 1938-1956 című kötetét, mely új szempontból közelít a holokauszt témájához. A több mint három évtizedes munka eredményeképp olyan történeti szociográfia jött létre, mely nem kifejezetten az 1944-45-ös eseményekkel és a tömeges megsemmisítésekkel foglalkozik (hiszen ezt már sokan, sokféle formában feldolgozták), hanem éppen az ehhez vezető lehetséges okokat, eseményláncolatot fejti fel, valamint az ezt követő időszakot elemzi. A szerző beszélgetőtársa, Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi hangsúlyozta, a szöveg egyáltalán nem finomkodik, rendkívül őszinte, szókimondó és, tekintettel a témát övező sok évtizedes némaságra, még mai szemmel is abszolút tabudöntögető.
Pelle János kérdésre válaszolva kifejtette, munkájába belevette a tömeglélektan pszichológiai vonulatát is, hiszen az akkori politika ezt felhasználva volt képes, a vendég kifejezésével élve, „agymosást” végrehajtani a társadalom széles körében. A hatalom idegenellenes propagandájával mindehhez a freudi hármasból a felettes én kontrollfunkcióját számolta fel (mely amúgy az erkölcs és a normák felelőse), így erősödhetett fel és hatalmasodott el az ösztönlényünkben rejlő hiedelmek és előítéletek sokasága a zsidósággal szemben. Ha pedig ehhez még egy válsághelyzet is társul, akkor a bűnbakkeresés sokszor a vérvádakban – a zsidók ellen emelt azon vádakban, hogy keresztény gyermekeket gyilkolnak és vérüket rituális célokra használják fel – csúcsosodott ki. Mindezek olyan mély nyomot hagytak a kistelepüléseken élő közösségekben, hogy több generációnyi távolságból is mindenki úgy beszél róluk, mintha a téma beható ismerője lenne – erre több példa is kínálkozik Pelle János interjúkat is magába foglaló kötetében.
A beszélgetés végén Prof. Dr. Róna Tamás főrabbi Salamon bölcs mondásai közül idézett egyet (Mert ahol sok a bölcsesség, sok a bosszúság is; és aki gyarapítja az ismeretet, gyarapítja a szenvedést is. Prédikátor 1:18 RÚF), kikérve ezzel kapcsolatban vendége véleményét. Pelle János az esemény zárásaként hangsúlyozta, szerinte igenis fontos a múlt megismerése és az efelé fordulás, hiszen így van meg rá az esély és a remény, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. A könyvbemutató sikerét igazolta a sok-sok nézői kérdés, valamint az azt követő sorban állás a szóban forgó kötet és egy-egy dedikáció reményében. Bővebben
Január 11.
Vidám hangulatban, több mint 70 fő részvételével zajlott le az idei első Társasjáték klub együttműködő partnerünk, a Kecskeméti Társasjáték Kör Egyesülete vezényletével. Reméljük, nem felejtette el, hogy idén minden hónapban (kivétel nyáron) várjuk Önt és szeretteit a remek társasoktól gazdag, felkészült játékmesterekkel támogatott programunkon. Találkozzunk legközelebb február 8-án 10 órától a földszinti Tinivilágban! Bővebben
Január 7.
A Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja január 7-én tartotta az új év első találkozóját, melyen visszatérő vendégként Földesdy Gabriella színháztörténész tartott előadást Néhány adalék Kölcsey Ferenc életéhez címmel. Vendégünk tavaly végzett kutatásokat ebben a témában, melyről egy cikke is megjelent a Magyar Múzsában, melyet most a közelgő magyar kultúra napja apropóján ismertetett bővebben a klub tagjaival. Rögtön egy általános tévhit tisztázásával kezdte előadását: Kölcsey Ferenc fél szemét valóban gyerekkorában veszítette el, de a himlő csak közvetve volt a tragédia okozója. A kor orvostudományának javaslatára a beteg gyereket a tűz közelébe ültették azzal a hittel, hogy a forróság jót tesz a kiütéses testnek. Egy kandallóból kipattant szikra azonban Kölcsey szemébe repült, vakságot okozva ezzel. Az ismert költemények mellett (Huszt, Zrínyi második éneke, Vallomások) Kölcsey kevéssé ismert drámáiról és szinte elfelejtett műveiről (pl. az Önpanaszok levéltöredéke) is beszélt az előadó. Szó volt Kölcsey igaztalanul lesújtó Berzsenyi-kritikájáról, melynek következtében Berzsenyi szinte teljesen felhagyott a versírással, és arról, Szabó Magda hogyan képzelte, miként vélekedett erről utólag Kölcsey (A csekei monológ). Megismerhette a hallgatóság a költő személyi titkárát, Obernyik Károlyt, aki maga is író volt, bár ezt a hálátlan utókor kezdi elfelejteni. Obernyik egyébként 1851-től haláláig, 1855-ig a kecskeméti Református Kollégium tanáraként dolgozott.
Földesdy Gabriella cikke elolvasható a könyvtárban: Magyar Múzsa 2024/szeptember 24-26. o. Bővebben
Tisztelt érdeklődő! Korábbi híreinket az eseménynaptárban láthatja és keresheti!
