Minden honi tapasztalat híján bizony nem kicsi feladatra vállalkozott az Erdélyi Muzéum, hogy maga köré tömörítse a rendelkezésre álló erőket az irodalom, a nyelv, a tudományok és a nevelés szolgálatában. Az idő, mint annyiszor, meglehetősen alkalmatlan volt: alig héhány hónappal a bécsi kongresszus munkálatainak megkezdése előtt, 1814 májusában került ki a Kolozsvári Református Kollégium nyomtatóműhelyéből a folyóirat első füzete.
Szerkesztője Döbrentei Gábor huszonkilenc éves dunántúli származású fiatalember. Foglalkozására nézve családi nevelő gróf Gyulay Ferencné házában. A folyóirat-alapításra vállalkozó literátor szinte gyermek volt, amikor megismerte kora magyar szellemi életének legjobbjait, a Kazinczy Ferenc körül csoportosuló írókat; közülük jó néhánnyal hamarosan baráti kapcsolatba is került. Erdélyben is a széphalmi mester ajánlatára telepedett meg. Magyarországi tanulmányai után a híres wittenbergi egyetemre iratkozott be. Az oda való utazást használta fel arra, hogy megismerje Bécs, Prága, Drezda, Torgau szellemi életét, tudományos és művészeti eredményeit. Tanulmányai és utazásai során igyekezett mindennel megismerkedni, amit akkortájt Európa zajgó élete gondolkodásban és művelődési intézményben magából kigyöngyözött.
Erdélyi Muzéum (1814-1818): enciklopédikus jellegű folyóirat; első magyar nyelvű folyóiratunk a 19. században. Kolozsvárott szerkesztette Döbrentei Gábor. Tíz kötete rendszertelen időközökben jelent meg. Kolozsvárott nyomtatott 1. kötete egy hónap alatt elfogyott; Pesten 2. kiadást kellett nyomtatni. A további köteteket is Pesten Trattner nyomta. Az Erdélyi Muzéum kimagasló érdeme, hogy közvetítette a romantikába hajló európai neoklasszicista irodalomkritikai gondolkodás új eredményeit és összegezte a 18. századi hazai irodalomszemléleti kezdeményezéseit. Döbrentei programértekezése (Eredetiség s Jutalom Tétel) vezette be Kant nyomán a hazai gondolkodásba az új zsenielvet, a művészi alkotóerő korlátlanságának tételét. A fordítás elsőbbségével szemben az eredetiség mellett foglalt állást. [ ]
A Döbrentei által kívánt eredeti műfajoknak (drámának, eposznak) szerinte az erősítendő nemzeti tudatot kell szolgálniuk. [ ] Döbrentei a drámát tartotta legalkalmasabbnak a nemzet szolgálatára: e törekvéséből születetett drámapályázata, amelyre Katona József Bánk bánját írta.
