Bárány Boldizsár (? 1793 – 1860? ): ügyvéd, drámaíró, Katona József barátja. 1836-ban Gombán (Somogy vm.) ügyvéd. Több magyar történeti tárgyú színdarabot írt, melyeket előadtak (Sajdár és Rurik, Pest, 1812; Rübezahl, Debrecen, 1838), de csak az Árpádi ház jelent meg nyomtatásban (Székesfehérvár, 1836). A bánk bán első kidolgozásáról írt részletes bírálatát (Bánk-bán rostája, 1814; küzölte Lipóczy György a Kisf. Társ. Évl. Új f. III. kötetében, 1869) Katona József a második kidolgozásnál fel is használta. Irod. Zsoldos Jenő: Adatok B. B. életéhez (Irod. tört. Közl., 1934).
Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon>>
Bárány két évvel fiatalabb volt Katonánál, egy évvel később került az egyetem jogi karára, s csakhamar ő is buzgó gyarapítója lett a színtársulat műsorának. 1812-ben adták első regénydramatizálását, a Sajdár és Rurikot. Korszerű irodalmi tájékozottság és elméleti tudás dolgában ő, a soproni líceum növendéke komoly fölényben volt az íróvá addig egészen a szinpad világában fejlődött Katona fölött. Szorosabb kapcsolatuk jurátus éveikre esik. A Bánk bán-t Katona valószínűleg mindjárt az 1815-i nyári juristitium leteltével megmutatta Báránynak; személyes kapcsolatuk csak a következő év végéig tartott, mert Bárány ügyvédi vizsgálata után hazatért Kisgombára. Hogy levelezésben nem folytatódott barátságuk, az Katona reá emlékező verséből is kivehető, meg abból is, hogy a Bánk bán jegyzése akkori barátjának nevezi Bárányt.
A Rosta igen alapos, Bárány kivételes műveltségét bizonyító bírálat, bár szempontjai inkább logikai és általános esztétikai, mint dramaturgiai szempontok. Katona a baráti tanácsokat csaknem mind követte. Amit Bárány hibáztatott, azon szükségesnek tartotta változtatni, ha nem is mindig a tőle javasolt irányban.
