The International Kodály Society – Nemzetközi Kodály Társaság
Kodályról elnevezett intézmények itthon
Kodályról elnevezett intézmények külföldön
Kodályról elnevezett kórusok és zenekarok
„Kodály Zoltán emlékére” szakalapítvány
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
kórusművei hangszer kísérettel
szólóénekre írt művei hangszerkísérettel
Az állomás épülete a századfordulón
Kideríthetetlen, hogy a vaspályafő melyik lakásában látta meg a napvilágot 1882. december 16-án Kodály Frigyes és Jaloveczky Paulina második gyermeke. Az indóház avatásának évében 1853-ban kiadott Kecskeméti Képes Naptárban közölt rajzról jól kivehető, hogy az emeletes, több lakásos főépülethez jobbról-balról kis földszintes ház csatlakozik. Ezek egyikében született a zeneszerző. „Már régen nincs meg az a ház”, mert 1895-ben elbontották a főépület két szárnyát.
A kecskeméti Nagytemplomban, ott ahol Katona Józsefet is keresztvíz alá tartották, keresztelték meg karácsony másnapján a vasutas család első fiúgyermekét, Zoltán Vilmost.
Jaloveczky Vilmos és Kodály Matild vállalta a keresztszülői tisztséget.
Kecskemétiségét mindig fenntartás nélkül vállalta, bár tartósan keveset időzött szülővárosában.
„Gyermekkori emlékek nem fűznek Kecskeméthez, mert pár hónapos koromban áthelyezték édesapámat Szobra. Csak felnőtt koromban jártam újra ott.”
