Középpontban a katedra – Dr. Székely Levente: Szájbergyerekek és a MI-generáció – A digitális világ nemzedéke

Nagy örömünkre október 8-án Dr. Székely levente szociológus, az Ifjúságkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium – MCC Szociológiai Műhely vezetőjének előadásával folytathattuk Középpontban a katedra elméleti és gyakorlati előadássorozatunkat. A Kecskemét Megyei Jogú Város és a Kecskeméti Tankerületi Központ támogatását élvező programok tematikája változatlanul a pedagógusok igényeihez igyekszik igazodni, akik részvételüket továbbra is elismertethetik a hétévente kötelező továbbképzési keretükben.

Meghívott vendégünk hangsúlyozta, mivel elkerülhetetlen kell beszélnie a generációkról, gyakran sütik rá a generációkutató titulust, ami bár most egy divatos kifejezés, kétségtelenül megvannak a maga korlátai, így kéri, senki ne hivatkozzon rá az említett módon. A generáció fogalma egyébként egy magyar szociológushoz, Mannheim Károlyhoz köthető, aki szerint a megélt élmények és életkörülmények azok, melyek az egyes nemzedékeket alapvetően megkülönböztetik egymástól. Az ABC-generációként is csúfolt besorolást kifejezetten amerikai mintára hozták létre, ez azonban nem feltétlen korrelál a magyar viszonyokkal, hiszen például a televízió elterjedése nálunk jóval későbbre tehető, mint az USA-ban. Ami viszont nemzedékektől függetlenül igaz, hogy már az ókorban is igen nagy ellentét húzódott a legidősebb és legfiatalabb nemzedékek között. De vajon mennyi igazság rejlik ebben? Vendégünk ehhez reprezentatív kutatási adatokhoz nyúlt, kifejezetten a fiatal korosztályokra fókuszálva.

Noha úgy tűnhet, a fiatalok manapság többnyire az influenszerek tanácsait követik, visszajelzéseik alapján még mindig a család és a barátok, valamint főként az online médiumok a mérvadók véleményalkotásukban, míg előbbiek hatása csupán a csoport egy kis szegmensére gyakorol markáns hatást. Kérdés, hogy miben is mutatkozik másnak ez a „forradalmi” nemzedék a korábbiakhoz képest? A digitális eszközök hétköznapivá válásával megjelent a gyors, párhuzamos fogyasztás és használat, amihez szorosan kapcsolódik az élmények fokozott keresése, az adrenalinhajszolás. Ezek az élmények azonban nem tartósak, mindig új és új ingerre van szükség, hiszen a fiatalok ingerküszöbének szintje jóval magasabb, mint felmenőiknek. A problémás használatból fakadóan meg-megjelenik a tudatos lassítás és a digitális detox, körükben mégsem ez a mainstream jelenség, hanem a folyamatos pörgés, jelenlét, megosztás és fogyasztás.

Dr. Székely Levente a jelenlévőknek elmondta, az Ifjúságkutató Intézetben rendszeresen felmérik, mit gondolnak a fiatalok arról, mi jelenti számukra a legnagyobb problémát. Míg 2008-ban, a világválság beköszöntekor a munkanélküliség ült a dobogó legfelső fokán, ez 2020-ra a 7. helyre csúszott vissza. A kilátástalan, bizonytalan jövőtől és a céltalanságtól való aggodalom évről évre felfelé ívelő tendenciát mutat, míg a pénztelenség állandó résztvevője a felsorolásnak. A COVID hatására a legutóbbi felmérésben már felbukkant a baráti társaságok, közösségek hiánya is, amely még a tavalyi évben is masszívan tartotta magát az első ötben, ami vendégünk szerint a long-COVID hatás eredménye. 2023-ban a legnagyobb félelmeket a gazdasági válság, a rossz kormányzás, valamint egy következő világháború kirobbanása iránt táplálta a legfiatalabb generáció, melyekben a sorrendiség egy év óta sem változott, ellenben az ezek miatti érzett feszültség nagysága egyértelmű emelkedést mutat. A ChatGPT használata igen elterjedt a körükben, a felmérés szerint több mint 50% kipróbálta már vagy bizonyos rendszerességgel használja is, melynek megítélése jelenleg inkább pozitív, mint negatív, holott tudvalevők a technológiában rejlő veszélyek. Bővebben